Horror a javából -- Jack Ketchum: Holt idény

Egyes teoretikusok szerint a szépirodalom legfőbb sajátossága abban rejlik, hogy megfilmesíthetetlen. Kétségkívül gyümölcsöző lenne felfejteni, hogy e meglátás milyen előfeltevéseket rejt magában, de egy recenzió nyilván nem az a tér, amely egy ilyen összetett műveletsor végrehajtására a legalkalmasabb. Inkább csavarjunk egyet a dolgon. A horror az a műfaj, amelynek bizonyos típusai „megfilmesíthetetlenek". Persze egészen más értelemben, mint ahogy azt a fenti meglátás állítja a szépirodalomról. Másképp fogalmazva: létezik az a fajta irodalmi horror, amelyet a papír még elbír, de a vászon már nem....

Laudáció Moskát Anita Fekete monitor című novellájának Zsoldos Péter-díjához

Moskát Anita első önálló kötete, a Bábel fiai 2014-ben jelent meg. Kilenc év nem hosszú idő, mégis ez alatt az idő alatt Moskát Anita a spekulatív fikciós irodalom egyik legmeghatározóbb szerzőjévé vált Magyarországon. Második regényével, a 2015-ben megjelent Horgonyhellyel kapcsolatban az egyik kritikusa úgy fogalmazott, hogy ezzel a regénnyel lépett be a magyar fantasy a felnőttkorba. Harmadik regénye, a 2019-es Irha és bőr pedig egyértelműen bizonyította, hogy Moskát Anita olyan író, aki nem elégszik meg a bevált sémák alkalmazásával....

A hálózatosság gyakorlatai a transzmediális világokban

Keserű József: A hálózatosság gyakorlatai a transzmediális világokban (Eruditio - Educatio 2023/3).

V. E. Schwab: Addie LaRue láthatatlan élete

Déjà vu. Déjà su. Déjà vécu – hangzik el V. E. Schwab Addie LaRue láthatatlan élete című regényében, utalva arra, hogy a főszereplő folyamatosan olyan helyzetekbe kerül, amelyeket korábban már látott, megismert, illetve átélt. Az olvasó mindezt egy „déjà lu”-vel is kiegészítheti, hiszen az alapötletet (alku az ördöggel) már máshol is olvashatta. Ez azonban nem feltétlenül von le az olvasás élvezeti értékéből, hiszen az írónő a fausti történetet új szempontból meséli újra....

H. Nagy Péter: Karanténkultúra és járványvilág

H. Nagy Péter Karanténkultúra és járványvilág című könyve remek példája annak a jelenségnek, amit a szövegek különböző felületek közötti vándorlásának nevezhetünk. A könyv két részből áll: az első fele 40 darab rövid terjedelmű írást tartalmaz, amelyeket a szerző eredetileg Facebook-bejegyzésekként tett közzé a közösségi hálón 2020. március 22-e és 2020. június 15-e között. A könyv második részében pedig tizenkét olyan cikk található, amelyek eredetileg szintén az interneten – a Trafik.sk-n, az 1749 Online Világirodalmi Magazinban, a Dunszt....

Képzeld el, hogy a világ egy ház: Susanna Clarke: Piranesi

Képzeld el, hogy a világ egy ház, számtalan csarnokkal, udvarral, ablakokkal, szobrokkal, madarakkal; az alsó szintet víz árasztja el (dagálykor a középső szintet is), a felső szinten pedig néha felhőfoszlányokba botlik az ember. Ebben a házban nincsenek bútorok, székek vagy asztalok, sőt semmi olyan, amit hagyományos értelemben berendezésnek lehetne nevezni. Nincsenek itt intézmények sem: nincs egyetem, rendőrség, kórház stb. Különös ház (különös világ) ez; mindössze ketten lakják: Piranesi és a Másik....