Mi Atyánk ki vagy a mennyekbe' mondd csak melyik ajtón menjek be? -- Philip K. Dick és Roger Zelazny: A Harag Istene

„De azért furcsa érzés volt egy olyan verstől függeni, aminek a jelentését nem is értik igazán; ahogy kiterítette a régi, foltos benzinkutas térképeket, amiket a háború előtt ingyen osztogattak, felmerült Handy atyában, hogy ez talán az elfajzás stigmája. Rossz ómen… nem csak a kor rossz, ők maguk is rosszak lettek; a minőség beléjük szorult." Megosztó kötettel érkezett a végéhez Philip K. Dick SF életművének magyar nyelvű kiadása az Agave kiadó jóvoltából....

Chapel nővér mint musicalsztár

Star Trek: Különös új világok, s01–02 „Egy jó csoda igazságból születik." (Christopher Pike, s01e04) Érdemes irodalomnak nemcsak az irodalmat, hanem az írott művészetet általában is tekintenünk. Így nyilvánvalóvá válhat: ahogy Aaron Sorkin (főleg Az elnök emberei dialógusaival) az ezredforduló utáni világirodalom egyik legmeghatározóbb szerzője, úgy a Star Trek szellemi atyja, Gene Roddenberry a huszadik század második felének különösen nagy hatású kreatív irodalmi szakembere. Az *ST-*franchise (sorozatok, filmek, animációs alkotások, regények, képregények, fanfictionök…) minden idők egyik legsikeresebb és legnagyobb hatású popkulturális teljesítménye....

A Shrike-változat

Az Agave Kiadó jóvoltából ismét megjelent Dan Simmons Hyperion című nagyszabású regényének új magyar kiadása (Huszár András fordításában), újraszerkesztett változatban. A regényt nemcsak a modern űropera, hanem az egész sci-fi irodalom egyik legkiválóbb darabjaként tartjuk számon. Hét kiválasztott zarándok tart a Hyperion bolygón megnyíló időkripták felé, hogy az intergalaktikus háború fenyegetése közepette a rejtélyes, szerves és szervetlen tulajdonságokat egyesítő gyilkológép, a Shrike elé járuljanak kívánságaikkal. Egyikük felveti, hogy a túlélésük múlhat azon, ha megismerik egymás indítékait, majd megegyeznek, hogy megosztják egymással a történeteiket....

Horror a javából -- Jack Ketchum: Holt idény

Egyes teoretikusok szerint a szépirodalom legfőbb sajátossága abban rejlik, hogy megfilmesíthetetlen. Kétségkívül gyümölcsöző lenne felfejteni, hogy e meglátás milyen előfeltevéseket rejt magában, de egy recenzió nyilván nem az a tér, amely egy ilyen összetett műveletsor végrehajtására a legalkalmasabb. Inkább csavarjunk egyet a dolgon. A horror az a műfaj, amelynek bizonyos típusai „megfilmesíthetetlenek". Persze egészen más értelemben, mint ahogy azt a fenti meglátás állítja a szépirodalomról. Másképp fogalmazva: létezik az a fajta irodalmi horror, amelyet a papír még elbír, de a vászon már nem....

Laudáció Moskát Anita Fekete monitor című novellájának Zsoldos Péter-díjához

Moskát Anita első önálló kötete, a Bábel fiai 2014-ben jelent meg. Kilenc év nem hosszú idő, mégis ez alatt az idő alatt Moskát Anita a spekulatív fikciós irodalom egyik legmeghatározóbb szerzőjévé vált Magyarországon. Második regényével, a 2015-ben megjelent Horgonyhellyel kapcsolatban az egyik kritikusa úgy fogalmazott, hogy ezzel a regénnyel lépett be a magyar fantasy a felnőttkorba. Harmadik regénye, a 2019-es Irha és bőr pedig egyértelműen bizonyította, hogy Moskát Anita olyan író, aki nem elégszik meg a bevált sémák alkalmazásával....

Laudáció Lőrinczy Judit Az utolsó tanú című regényének Zsoldos Péter-díjához -- Részletek

A Zsoldos Péter-díjat regény kategóriában egy olyan mű kapja 2023-ban, amelyet látva Móricz Zsigmond összevonná a szemöldökét. Posztapokaliptikus világ, elsivatagosodott Alföld, a megfigyelőrendszerek ütközése a puszta törvényeivel, a jövő, amelyben a feléledő mítoszok jelentik a legnagyobb veszélyt – egy másik Magyarország, ahogyan még soha nem láttuk. [...] A laudáció általános retorikájától kissé eltérve néhány szempont következik a mű szorosabb megközelítéséhez. [...] Lőrinczy Judit Az utolsó tanú című, sok szálon futó klímafikciója – a második olvasatban fokozottabban érvényesülő – puzzle-hatásra épül....