MA Populáris Kultúra Kutatócsoport

Domokos Áron: A tízfilléres sátán. Közelítések a ponyvához (Anyanyelvi Kultúraközvetítés, 7(1), 2024.).

„A döntésképtelenség nem feltétlenül rossz dolog. Ha valakit nem ragadnak meg a szlogenek, a pártok, az eszmék és a halál, az önmagában is olyan eszme lehet, amiért érdemes meghalni. Azt hittem, nekem nincs hitvallásom… most viszont rájöttem, hogy van, méghozzá nagyon is erős." (330.) A Különös éden Dick 1987-ben megjelent összegyűjtött történeteinek magyar kiadása, az Agave kiadóra jellemző minőségben. Létrejöttében számos magyar fordító és irodalmár működött közre. Mivel a kötet eddig kiadatlan írásokat tartalmaz, természetszerűleg műfaji és minőségbeli sokszínűség jellemzi....

Octavia E. Butler a science fiction klasszikusa. Magam azonban inkább úgy szoktam fogalmazni, hogy a nem technológiai indíttatású sci-fi mérföldköve. A regényei többségében ugyanis a tudományos gondolkodás és érvelés nem kap akkora hangsúlyt, hogy ez a címke az esetében maradéktalanul elfogadható legyen; az életműve korántsem homogén. Butler inkább – jó értelemben véve – deviáns, és ez okoz azért némi dilemmát a recepciójában. Felfigyelhetünk erre az Agave kiadónál – nemrég Kleinheincz Csilla fordításában – napvilágot látott Rokonság című regény kapcsán is....

„– Ez valamiféle versengés, küzdelem, aminek vannak szabályai. És valami bejutott. Benyomult a völgybe. Tizennyolc évvel ezelőtt talált egy gyengepontot. Egy repedést, amin át be tudott hatolni. Mindig is próbálkozott, örök időktől fogva. Kettejük között ez örök konfliktus. Ő építette ezt az egészet, ezt a világot. Aztán a másik kihasználta a szabályokat, bejutott, és mindent megváltoztatott." (123.) A kozmosz bábjai az 1956-os Glass of Darkness átdolgozása. Magyarul először a Valhalla Páholynál jelent meg, 1998-ban, Szántai Zsolt fordításában, valószínűleg bombasztikusnak szánt, de erősen másodosztályú benyomást keltő és a történetre semmilyen formában nem utaló borítóval....

A Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke egy impozáns tanulmánykötetet készített a 70. életévét betöltő Szabó András professzor tiszteletére. A Didicisse fideliter artes című könyv szerkesztői munkálataiban kutatócsoportunkból Keserű József és H. Nagy Péter vett részt (Polgár Anikó és Lőrincz Gábor munkatársaként). A kiadvány öt blokkjából a harmadik a populáris kultúrával és a populáris irodalommal foglalkozik. A modulban szereplő írások a következők: Benyovszky Krisztián: Jelmezpróba a Baker Streeten. Etnikai sztereotípiák vizsgálata Arthur Conan Doyle Botrány Csehországban című novellájában és Petr Kopl képregény-adaptációjában; H....

„Nagyon is lehetséges, hogy az Ivadék a legelborzasztóbb könyv, amit valaha olvasni fogsz" – olvasható Jack Ketchum Ivadék című regényének hátlapján Robert Bloch ajánlása. Jóllehet az ilyen ajánlásokat nem árt óvatosan kezelni (még akkor is – sőt, talán különösen akkor –, ha „nagy" nevektől származnak; igen, rád gondolok, Stephen King), a reklámszöveg ezúttal nem áll távol a valóságtól. Az Ivadék valóban elborzasztó könyv, de annak, aki olvasta a szerző korábban megjelent regényeit, A szomszéd lányt és a Holt idényt, valószínűleg nem a „legelborzasztóbb"....