H. Nagy Péter

Alternatívák

A popkultúra kapcsolatrendszerei
Ma Populáris Kultúra Kutatócsoport monográfiák 1.

PRAE.HU
2016

Tartalom

Előszó

1
Mire jó a popkultúra: Avagy hogyan oktatható a tudományos gondolkodás bölcsészeknek

Populáris hősök: Darwin, Einstein, Hawking és Gaga

2
Kánonok interakciója: konfliktus vagy szimbiózis? A hagyományok újraolvasása és viszonylagossága David Gemmell Trója- és Dan Simmons Hyperioni énekek-ciklusában (Keserű Józseffel)

Szinkretizmus és autoreflexió: Stíluspluralitás L. Ron Hubbard Rettegés című regényében és Glen Cook A Fekete Sereg-ciklusában (Hegedűs Orsolyával)

A Matrjoska-babákon túl: A Felhőatlasz remedializációs technikája (Deisler Szilviával)

3
Dr. Jekyll jóslata: Egy régi-új emberkép nyomában

A humanizmus paradoxona: Orwell – Dick – Doctorow

Hamisítás és paranoia: Brown vs. Eco

A cheshire-lecke: Paolo Bacigalupi A felhúzhatós lány című regényének poszthumanizmusa

4
Ubikvitás, metamorfózis, hírnév: Lady Gaga testkoncepciója és médiastratégiája

Lady Gaga „galériája": Összekapcsolások

Lady Gaga és az irodalom: A Trevor-projekt

Vízbe fúlt világ, Szörnyek Bálja: Madonna és Lady Gaga színpada

5
Szörnyanya és űrszörnyeteg: Giger/Gaga-változatok

Adaptív organizmusok: Az Alien és a Pitch Black darwinista olvasata

Fénysebesség, szimbiózis, fantázia: A Star Wars és a tudomány

6
Természetes elvárások: Sánta Szilárd: Mesterséges horizontok

A negyedik: Kiegészítés Németh Zoltán A posztmodern magyar irodalomhármas stratégiája című könyvéhez

Bibliográfia Filmográfia Képmelléklet

hnp alternativak

Hátlapszöveg

Az Alternatívák a popkultúra kapcsolatrendszereit elemzi hat fejezetben. Az első blokk az oktatás és a tudományos gondolkodás felől tekinti át a tömegfilm és a populáris irodalom lehetőségfeltételeit, miközben kitér a sztárkultusz kérdéskörére is. A második blokk a kánonképződés felől vizsgálja a populáris irodalom néhány alapszövegét, és figyelmet fordít az alternatív kánonok (sci-fi, fantasy, horror stb.) megváltozott helyzetére. A harmadik blokk a populáris irodalomban működődő intertextuális és médiumközi stratégiákkal foglalkozik, kiemelve egy-egy centrális jelentőségű problémakört (pl. az emberkép változásait). A negyedik blokk a kortárs popkultúra talán legfontosabb jelenségéről, Lady Gagáról szól, többek között a művésznő médiastratégiájáról, az irodalmat is inspiráló tevékenységéről és show-inak felépítéséről. Az ötödik blokk film- és klipelemzéseket tartalmaz, H. R. Giger alkotásait kezelve kontextusként, illetve a Star Wars-franchise-hoz közelít. A hatodik blokk a populáris kultúrával kapcsolatos kritikai reflexióra épül, két jelentékeny monográfia alapján; majd a kiadványt bibliográfia és filmográfia zárja.

E könyvben tehát kapcsolatrendszerek dinamizálódnak, vissza-visszatérő főhősökkel, mint Darwin, Hawking, Gaga; illetve olyan lehetséges társítások kerülnek szóba, melyek növelhetik valamely jelenség vagy mű komplexitását. Az adott alkotások és médiakonfigurációk jól működnek szakmai-tudományos diskurzusokban, ugyanakkor egyértelműen a nagyközönségnek szólnak. A Mátrix például azért lehetett olyan népszerű anno, mert tökéletesen eltalált valamit az adott időszak tapasztalati (technomediális) szövetéből. Míg a Mátrix világához hétköznapi, a valósághoz pedig virtuális elemeket rendel hozzá a film látványkészlete (az utóbbi számítógépes szimuláció), ezen a megfordításon keresztül mindenki számára elérhető közelségbe került realitás és medialitás felcserélődésének képlete a fikción belül, miközben a készítők-befogadók világát ugyanez határozza meg: a néző átmediatizált közegként ismeri fel újra saját technokulturális környezetét. Ilyen jellegű mintázatok és átjárási útvonalak teszik aktuálissá a popkultúra-kutatás újabb, médiaelméletek utáni fejezetét.