H. Nagy Péter
Alternatívák
A popkultúra kapcsolatrendszerei Ma Populáris Kultúra Kutatócsoport monográfiák 1.
PRAE.HU 2016
Tartalom
Előszó
1 Mire jó a popkultúra: Avagy hogyan oktatható a tudományos gondolkodás bölcsészeknek
Populáris hősök: Darwin, Einstein, Hawking és Gaga
2 Kánonok interakciója: konfliktus vagy szimbiózis? A hagyományok újraolvasása és viszonylagossága David Gemmell Trója- és Dan Simmons Hyperioni énekek-ciklusában (Keserű Józseffel)
Szinkretizmus és autoreflexió: Stíluspluralitás L. Ron Hubbard Rettegés című regényében és Glen Cook A Fekete Sereg-ciklusában (Hegedűs Orsolyával)
A Matrjoska-babákon túl: A Felhőatlasz remedializációs technikája (Deisler Szilviával)
3 Dr. Jekyll jóslata: Egy régi-új emberkép nyomában
A humanizmus paradoxona: Orwell – Dick – Doctorow
Hamisítás és paranoia: Brown vs. Eco
A cheshire-lecke: Paolo Bacigalupi A felhúzhatós lány című regényének poszthumanizmusa
4 Ubikvitás, metamorfózis, hírnév: Lady Gaga testkoncepciója és médiastratégiája
Lady Gaga „galériája": Összekapcsolások
Lady Gaga és az irodalom: A Trevor-projekt
Vízbe fúlt világ, Szörnyek Bálja: Madonna és Lady Gaga színpada
5 Szörnyanya és űrszörnyeteg: Giger/Gaga-változatok
Adaptív organizmusok: Az Alien és a Pitch Black darwinista olvasata
Fénysebesség, szimbiózis, fantázia: A Star Wars és a tudomány
6 Természetes elvárások: Sánta Szilárd: Mesterséges horizontok
A negyedik: Kiegészítés Németh Zoltán A posztmodern magyar irodalomhármas stratégiája című könyvéhez
Bibliográfia Filmográfia Képmelléklet
Hátlapszöveg
Az Alternatívák a popkultúra kapcsolatrendszereit elemzi hat fejezetben. Az első blokk az oktatás és a tudományos gondolkodás felől tekinti át a tömegfilm és a populáris irodalom lehetőségfeltételeit, miközben kitér a sztárkultusz kérdéskörére is. A második blokk a kánonképződés felől vizsgálja a populáris irodalom néhány alapszövegét, és figyelmet fordít az alternatív kánonok (sci-fi, fantasy, horror stb.) megváltozott helyzetére. A harmadik blokk a populáris irodalomban működődő intertextuális és médiumközi stratégiákkal foglalkozik, kiemelve egy-egy centrális jelentőségű problémakört (pl. az emberkép változásait). A negyedik blokk a kortárs popkultúra talán legfontosabb jelenségéről, Lady Gagáról szól, többek között a művésznő médiastratégiájáról, az irodalmat is inspiráló tevékenységéről és show-inak felépítéséről. Az ötödik blokk film- és klipelemzéseket tartalmaz, H. R. Giger alkotásait kezelve kontextusként, illetve a Star Wars-franchise-hoz közelít. A hatodik blokk a populáris kultúrával kapcsolatos kritikai reflexióra épül, két jelentékeny monográfia alapján; majd a kiadványt bibliográfia és filmográfia zárja.
E könyvben tehát kapcsolatrendszerek dinamizálódnak, vissza-visszatérő főhősökkel, mint Darwin, Hawking, Gaga; illetve olyan lehetséges társítások kerülnek szóba, melyek növelhetik valamely jelenség vagy mű komplexitását. Az adott alkotások és médiakonfigurációk jól működnek szakmai-tudományos diskurzusokban, ugyanakkor egyértelműen a nagyközönségnek szólnak. A Mátrix például azért lehetett olyan népszerű anno, mert tökéletesen eltalált valamit az adott időszak tapasztalati (technomediális) szövetéből. Míg a Mátrix világához hétköznapi, a valósághoz pedig virtuális elemeket rendel hozzá a film látványkészlete (az utóbbi számítógépes szimuláció), ezen a megfordításon keresztül mindenki számára elérhető közelségbe került realitás és medialitás felcserélődésének képlete a fikción belül, miközben a készítők-befogadók világát ugyanez határozza meg: a néző átmediatizált közegként ismeri fel újra saját technokulturális környezetét. Ilyen jellegű mintázatok és átjárási útvonalak teszik aktuálissá a popkultúra-kutatás újabb, médiaelméletek utáni fejezetét.