Belső kozmosz – Izsó Zita: Bekerített erdő (Scolar, 2022)

„…az utolsó fényévet már maga teszi meg, sem nap, sem hold, nem kísérhetik, nem állnak mellé csillagai, Barátom lássuk álmainkat is, a zónázó idő addigra elfelejt minden emberit." (Hegedűs Gyöngyi: Enkidu pihenni vágyik) Képzeljünk el egy könyvesboltot, melyben a kiadványokat borítóképek alapján kategorizálják. Ez esetben Izsó Zita Bekerített erdő című verseskötete alighanem a sci-fi szekcióba kerülne. A frontborítón (Papp Rita szép munkája) űrsötétből előpulzáló csillagok adják a hátteret, középen pedig szkafandersisak üvegén fenyves tükröződik....

Hol a költészet mostanában? - Amanda Gorman: The Hill We Climb

„Még mindig inkább vállaljuk a balek szerepét, mint a cinizmust." (Annabel Richter szavai, in: John le Carré: Az üldözött, ford. Falvay Dóra) „Ha specialistát választasz, betegséget is választasz" – mondja doktor House (s01e06, még Szakácsi Sándor hangján). Ez általánosabb értelemben annyit tesz: a látószög és a látásmód határozza meg a látványt. (A Heisenberg–Gadamer-tengelyen mindannyiunk számára van hely.) Egy irodalmi tekintet például megteheti, hogy az USA 46. elnökének eskütételi ünnepségén a fókuszt a politikumról az esztétikumra irányítsa....