„Csak szellemében élhet örökké az ember”

Jordi Llobregat: Vesalius titka Alighanem jól látja Benyovszky Krisztián Bevezetés a krimi olvasásába (2007) c. alapvető könyvében (a történelmi krimikről értekezvén), hogy „Amennyiben a regényekben a történelemi vonatkozások aprólékos kidolgozása figyelhető meg, akkor ez a külső vonatkozásokra összpontosító, a kritikai kultúrakutatás, a mikrotörténetírás, az életmódtörténet vagy az eszmetörténet felőli megközelítést irányozhat elő." (152. old.) Majd így folytatja: „Amennyiben viszont a szerző a korabeli nyomozás munkáját igyekszik az előtérbe állítani, poétikai és történeti interpretációk előtt egyaránt utat nyithat: a mű vizsgálható mind a detektívtörténet poétikája (konstans szerepkörei, narratív fogásai), mind pedig a kriminalisztika története szempontjából....

A popkultúra csodálatos réme

Paul Tremblay: Szellemek a fejben Paul Tremblay nagyszerű, Bram Stoker-díjas (a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást) regénye első látásra egy klasszikus ördögűzős narratívára épül. A tizenéves Marjorie – állítása szerint – hangokat hall a fejében, és ezek a hangok időről időre sokkoló cselekedetekre veszik őt rá. A család – az apa ösztönzésére – a katolikus egyházhoz fordul segítségért, amelynek papja ördögűzéssel próbál meg segíteni a lányon. E különös eseményeknek az szolgáltat még bizarrabb hátteret, hogy a rituáléra egy valóságshow keretében kerül sor....

A Jemisin fantasy-regénye és Dawkins önéletírása közti rejtett, de korszakos jelentőségű kapcsolat

N. K. Jemisin Az ötödik évszak c. regénye közmegegyezésszerűen a kortárs fantasy egyik legfontosabb darabjának számít. Ez bizony egyedi hang, melyet nem csak a történetszövés és a világépítés remek megvalósítása jellemez, hanem a nyelvi és a retorikai műveletek komplex kidolgozása is. Mindez olyan stílust és hangulatszabályzó rendszert eredményez, amely nem pusztán a fantasy kliséit újítja meg, de különféle kulturális kódok reflektált közvetítésére is alkalmas. A cselekménnyel nem foglalkozom (elnézést!), csak az alapötlet egyetlen komponensét emelném ki....

Vége a Kultúrának

Iain M. Banks: Hidrogén szonáta Banks Kultúra-regényei 25 éven keresztül tartották mozgásban az űropera műfaját. „A Kultúra civilizációs gyűjtőfogalom – írja a szerző A Kultúráról dióhéjban c. esszéjében –; hét-nyolc űrutazó humanoid faj laza szövetségét értjük alatta, amelyet nagyjából kilencezer évvel ezelőtt hoztak létre." A helyszín a mi galaxisunk, de annak egy élettel teli, fiktív változata. A Kultúrában a genetikai manipulációnak köszönhetően a humanoid alfajok számos változata jött létre, illetve kialakult a gépi intelligencia, az MI-k közössége is....

Baráth Katalin: Arkangyal éjjel

Tűnjék első hallásra bármilyen meglepőnek is, Baráth Katalin – A fekete zongorával induló – négyrészes történelmi krimisorozatának visszatérő karaktere, Dávid Veron, és új, ma játszódó, eltérő műfaji kódokhoz igazodó bűnügyi regényének (Arkangyal éjjel) főszereplője között több közös vonást is felfedezhetünk. Itt is egy női főhős szempontjából (sőt hangján) ismerjük meg az eseményeket. Olyan valakiéből, aki tudatosan helyezkedik szembe korának női szerepeivel; miként Veron, ő is kilóg a sorból, ezért viselkedése szokatlannak, botrányosnak minősül, és bizonyos tekintetben férfiasnak mondható....

Alien Tetralógia – „The bitch is back”

Az Alien franchise már évtizedek óta velünk van. A Xenomorfokat nem csak a filmekben, videojátékokban, képregényekben láthattuk, de a rajongók egy komolyan felépített regénysorozatban is olvashatták a lények elleni háború különböző fejezeteit. Ha a Predator univerzumot beleszámoljuk (az Alien vs Predator történetek kapcsán), akkor több mint harminc regényről beszélhetünk. Ezek közé tartoznak a filmregények is, melyek első darabjai a Galaktika-sorozat részeként láttak napvilágot Magyarországon. A későbbiek során a Szukitshoz kerültek a jogok, a kiadó újra kiadta az eredeti regényt (amely mára szinte beszerezhetetlen), de sokkal inkább a spin off regények megjelentetéséért felel mind a mai napig....