M. C. Escher

Kinek a Lét(h)én túl is dolga van -- Escher-lépcsők a Pokolba(n) -- Katabasis

Amikor az írás/olvasás Escher-térbe ütközik, a figyelem azonnal elmozdul a vizuális memória irányába, az Escher-teret inkább látjuk, mint értjük. Jó példa ez arra, hogy egy bevillanó kép a gondolkodásunk határaival szembesít. Bár a grafikusmester anno úgy nyilatkozott, hogy közelebb érzi magát a matematikusokhoz, mint a művészekhez, a furcsa hurok pontosan azt mutatja meg, ami logikailag nem mindig fogható fel (még ha a paradoxon egy következő szint bevonásával feloldhatónak tűnik is, például az egymást rajzoló kezeket egy harmadik kéz – a művészé – rajzolja)....

Escher-terek a kortárs populáris irodalomban (Vázlat)

Olykor bedőlünk a látszatnak. Az Eredet című filmben, amikor Arthur (Joseph Gordon-Levitt) az építés műveletéről beszélget Ariadnéval (Ellen Page), mutat neki egy lépcsősort, amely önmagába fordul. Az ilyen jellegű megoldások (a paradox építmények), mint mondja, az álomtér határainak elrejtéséhez járulnak hozzá. A lépcsősor képi megjelenítése és működési elve (továbbá az önmagára boruló városrészlet) minden kétséget kizáróan M. C. Escher litográfiáira utal (Arthur az idézett jelenetben Escher-lépcsőnek nevezi). A film úgy is nézhető, hogy az akció egy olyan furcsa térben játszódik, amely visszatér önmagába....