könyv

Rég vártam a Dracul című könyvet. Részben azért, mert gimnáziumi emlékeim egyik legjobb olvasmányélménye a Drakula volt, másrészt érdekelt, hogy milyen előzményt lehetne írni hozzá. A Dracul részben előzményként funkcionál, ugyanakkor beszélhetünk életrajzi vonatkozású szövegről, rebootról és remakeről is. Mindezt pedig a regény egyszerre teszi, méghozzá nagyon ügyesen. A szöveg olvasása közben többször tört rám az az érzés, hogy egyes szakaszait már olvastam, méghozzá a Bram Stoker által írt regényben, de ezek a szövegkorpuszok olyan szervesen és jól illeszkednek az anyagba, hogy a felületes olvasónak talán fel sem tűnik....

Az új Star Wars filmek (Az Ébredő Erő és Az utolsó Jedik) valahogy nem tudták kezelni Phasma kapitány karakterét. Bár a trailerekben látványosan felvezették, azonban a filmekben nem kapott annyi figyelmet, sem pedig játékidőt, amennyit talán megérdemelt volna. Ezt a csorbát igyekezett kiküszöbölni Delilah S. Dawson a regényével, amely nemes egyszerűséggel a Phasma címet kapta. A történet azzal indul, hogy az Ellenállás kémjét Vi Moradit elfogja az Első Rend egyik magas rangú tisztje, Cardinal kapitány....

Darwin legfontosabb észrevételei közé tartozott, hogy az ember és az állatok közti eltérés nem szubsztanciális, hanem fokozati. Ennek ellenére az ember egyediségének mémje óriási karriert futott be a civilizáció történetében, és sok helyütt a mai napig tartja magát. Az állatok képességeire vonatkozó tudományos munkák azonban cáfolják ezt a kirekesztő logikát. Frans de Waal Elég okosak vagyunk, hogy megértsük, milyen okosak az állatok? című könyve szerint az állatok többsége olyan nem verbális élőlény, amely gondolkodik, az emberről mértéket vevő álláspont az állatok egyediségének fényében ezért minimum korrekcióra szorul....

George R. R. Martin nevét feltehetően mindenki ismeri, az HBO Trónok harca című sorozata nézettségi rekordokat döntöget, így a szerző nevét feltehetően még az is hallotta, aki soha nem venne a kezébe egy fantasztikus regényt. Kevesen tudják azonban, hogy mielőtt Martin 1996-ban papírra (vagyis Wordstar 4.0-ra) vetette a Starkok és Targaryenek történetét, már elismert írónak számított, sőt számos díjat nyert műveivel. Csakhogy ezek az írások nem a fantasy, hanem a sci-fi műfajához tartoztak: kardok és sárkányok helyett űrutazásról és az elképzelt jövőről szóltak....

A kínai science fiction a nyugati világban Cixin Liu A Háromtest-probléma című hard sf regényével vált (el)ismertté. A műre (és folytatásaira) először is példátlanul nagy figyelem irányult Kínában, még a tudomány érdeklődését is felkeltette, amiről Miao Li kozmológus The Physics in Three-Body című könyve tanúskodik. A trilógia második kötetének (A sötét erdő) egyik alapgondolata válaszként olvasható az ún. Fermi-paradoxonra. Ezt a szerteágazó, komplex kérdéskört Cixin Liu monumentális vállalkozása a sötéterdő-elmélettel szemlélteti, mely magyarázattal szolgál az idegenek naprendszer elleni dimenzióredukciós támadására....

A populáris kultúra és a tudomány közti kapcsolatrendszer produktív értelmezéséhez és oktatásához kiváló támpontokat nyújtanak a The Science of…-típusú könyvek. Ez a típus a tudománynépszerűsítő irodalom azon válfaja, amely nem egy tudományterületet vagy speciális eredményeket ismertet (bár azokat mozgósítja), hanem valamely népszerű alkotáshoz rendel hozzá releváns tudományos gondolatmeneteket. Így a tudomány nem önmagában áll, hanem valamelyik irodalmi mű vagy film komplexitását szemlélteti. 2016-ban jelent meg Helen Keen The Science of Game of Thrones című könyve, tehát a Trónok harcáról folyó kitágult diskurzusba is beépült a tudományos látásmód....