Ébredjetek, alvók! – Philip K. Dick: Repedés a térben

Képzeljük el, hogy a Surranónk, azaz a teleportszerű készülékünk meghibásodik, és a falában hirtelen portál nyílik egy alternatív, látszólag érintetlen Földre. Mit kezdenénk az ölünkbe hullott csodás lehetőséggel? Ezzel a helyzettel szembesülnek Dick magyarul legutóbb megjelent regényének hősei. A történetet az Egyesült Királyságban először Cantata 140 címen közölték a The Magazine of Fantasy & Science Fiction 1964-es számában, majd 1966-ban kötetben is kiadták. A fentebbi cím Johann Sebastian Bach zeneművére, a Wachet auf, ruft uns die Stimme-re utal, amelyet angolul Sleepers Awake-ként ismernek....

Stålenhag körei

Simon Stålenhag svéd digitális művész könyvei példaértékű fejleményei a korszerű médiumközi látásmódnak. Olyan professzionális munkák, melyek egyértelműen a könyvkultúra technikai médiumok felőli újragondolásáról és megújításáról tanúskodnak. A könyv tároló monopóliumának a megszűnése együtt járt az irodalom újabb médiatechnikai váltásával, mely egyfelől a vizuális kultúra, másfelől a digitális rendszerek bevonásával történt. Tudatosítva, hogy az irodalom nemcsak szöveg, hanem több médium találkozási pontjaként működik, a jelentést generáló rétegek pedig nem valamiféle automatikus összeállásként foghatók fel, hanem a mediális különbségek, az egymást felülíró és átrendező közegek dimenzióiban létesülnek....

Az élet halála – Philip K. Dick: A jövő orvosa

„Az időutazás a definíciójánál fogva olyan felfedezés, amely ha lehetséges lenne, már megtörtént volna." (41) De mi van akkor, ha már régen megtörtént, csak mi nem tudunk róla? A jövő orvosa Dick egy 1954-es novellájának a Time Pawn-nak a továbbgondolásából született. Már ebben a korai művében felsejlik az alternatív történelmi narratívák iránti érdeklődése, ami később az Ember a Fellegvárban világának megrajzolásában csúcsosodik ki. Jim Parsons olyan orvos, aki tényleg a hivatásának él, mindent megtesz az emberéletek megmentéséért, amiben rendkívül sikeres is....

Isten babaházai – Philip K. Dick: Palmer Eldritch három stigmája

A Palmer Eldritch három stigmája metafizikai szatíra, amely felvonultatja a dicki életmű jellegzetes motívumait, toposzait. A regényben fontos szerepet játszanak a telepaták, az evolúciós terápia transzhumán útjára lépett emberek, a valóságérzékelést és magát a valóságot is megváltoztató drogok, valamint a vallás és személyes drámák. A regényvilágban a globális felmelegedés következtében a Föld kezd lakhatatlanná válni, ezért a bolygó népességének nagy részét besorozzák, majd kiküldik az űrbéli gyarmatokra, mostoha körülmények közé, hogy ott új közösségeket alapítsanak és megvessék a civilizáció alapjait....

Hol a költészet mostanában? - Amanda Gorman: The Hill We Climb

„Még mindig inkább vállaljuk a balek szerepét, mint a cinizmust." (Annabel Richter szavai, in: John le Carré: Az üldözött, ford. Falvay Dóra) „Ha specialistát választasz, betegséget is választasz" – mondja doktor House (s01e06, még Szakácsi Sándor hangján). Ez általánosabb értelemben annyit tesz: a látószög és a látásmód határozza meg a látványt. (A Heisenberg–Gadamer-tengelyen mindannyiunk számára van hely.) Egy irodalmi tekintet például megteheti, hogy az USA 46. elnökének eskütételi ünnepségén a fókuszt a politikumról az esztétikumra irányítsa....

Kutakodás a múltban: Dooku, az elveszett jedi

Dooku gróf a Star Wars univerzum egyik legérdekesebb karaktere, akit a nézők eddig az előzmény-trilógiából és a Klónok háborúja animációs filmből és sorozatból ismerhettek meg. Ezekben a történetekben láthattuk a grófot, de azt, hogy honnan származott, milyen események és kapcsolatok formálták a személyiségét (a Legendák történeteit most tegyük félre), a kánonból eddig csupán utalások formájában láthattuk, olvashattuk. Cavan Scott vállalta magára a feladatot, hogy megírja a gróf „eredettörténetét", amely eredetileg hangoskönyv formájában látott napvilágot....