sorozat

Egy történeten belül a forduló- vagy neuralgikus pont sokszor egy karakter halálához kapcsolódik. Ha ezt a fordulatot az adott mű szereplői várják, siettetik, kilátásba helyezik stb., azaz valamilyen viszonyba lépnek vele, akkor a befogadó is úgy kezd tekinteni rá, mint a műbeli világ narratív gépezetének nélkülözhetetlen elemére. A Tűz & Vér című Martin-alkotás többször is nyomatékosítja az egyik töréspont jelentőségét, és az ismétlés formájába rejti. A Sárkány örököse – Az utódlás kérdése című fejezet végén a következőt olvashatjuk: „H....

A sok lehetséges témakör egyike, amely a House of the Dragon alapján felvetődik, tanulmányozható és megfontolandó, a variánsok dicsérete és a médiumváltással járó konkretizáció; az egyértelműsítés, amely nem feltétlenül tekinthető csonkításnak. Ennek érzékeltetéséhez Harrenhal leégésének epizódját fogjuk használni. A Tűz & Vér lapjain a következőket olvashatjuk erről az eseményről. (Hosszabban idézem.) „Lyonel Strong, Harrenhal ura és a Király Segítője csatlakozott fiához és örököséhez, Ser Harwinhoz, együtt utaztak a tó partján fekvő, félig romos várba....

A Trónok harca világában számos igen különös fiktív létezőt találunk – ami megszokott a fantasy kontextusában. A sárkányok, a holtak vagy az óriások is ezek közé tartoznak, a Fire & Blood adatállományában viszont utalás történik egy meglehetősen rejtélyes tulajdonságokkal rendelkező csoportra. Mielőtt erre röviden rátérnénk, nézzük a sárkányokat. A Fire & Blood krónikása folyamatosan tudósít a sárkányok számáról, állapotáról, mozgásairól, és arról, hol és mi módon szólnak bele a csaták, viszályok stb....

A House of the Dragon alapjául szolgáló Fire & Blood című Martin-opus egyik legfontosabb jellegzetessége a történelem elbeszélhetőségének dilemmájával áll szoros kapcsolatban. A mű feltételez egy krónikást, Gyldayn főmestert, aki különböző forrásokra támaszkodva dolgozza fel (és meséli el) Westeros Targaryen királyainak történetét I. Aegontól III. Aegon régensségéig. (A szerző, George R. R. Martin az átiratot jegyzi. Már a belső címoldalon nyilvánvaló a közvetítettség tudatosítása.) Ebben a fikciós keretben – helyenként – nagy hangsúlyt kap az adatkezelés, ami igen lényeges vonása a világépítésnek....

A fantasy antisematikus változataira ugyanúgy jellemző a káosz iránti vonzalom, mint a járványfikciókra vagy az apokaliptikus irodalomra. A káoszt előidéző jelenségek egyike shakespeare-i gyökerű (és mélységű) mintázat. Nézzünk erre egy örökérvényű példát. Kuroszava Ran – Káosz című remekművében a 16. századi Japán hatalmi harcai a Lear király problematikáját idézik. Ez a tragédia az úgynevezett végjátékok közé tartozik, mivel a világvége témáját dolgozza fel. A Lear király – az újkor kezdetének tanújaként – azt a szituációt ragadja meg, amikor felborul a család és az állam természetes rendje; s ezzel megszűnik az esélye annak, hogy megszülessen egy új, az emberek közti toleranciára épülő világ....

A jól működő történetek egy jelentős része valamilyen (és valamiért) hangsúlyos változásból nő ki. A statikus viszonyok hirtelen dinamikussá válnak. Ezért is fontos a kezdőpont megválasztása. A House of the Dragon rég várt debütálása óta azon töprengek, hogy ez a sorozat eltalálta-e a maga funkcionális indítópontját. Furcsa kérdésnek tűnik; ám szinte biztos vagyok benne, hogy a nézők egy része nehezen boldogul a cselekmény bizonyos elemeinek az elhelyezésével. Aki viszont olvasta George R....