„Bekapcsolt biztonsági övvel nem lehet forradalmat csinálni" – mondja (írja) Csurgó Csaba Kukoricza című regényének egyik szereplője, és ez a mondat akár a regény mottója is lehetne. Nemcsak azért, mert a regény szereplői valóban megcsinálják a forradalmat, hanem azért is, mert maga az író is hasonlóképpen jár el: kikapcsolja a biztonsági övet és – a jól ismert fantasy-kliséket hanyagolva – egy nagyon egyedi könyvet rak le az asztalra. Már a könyv címéből is sejthető, hogy a Kukoricza legfontosabb pretextusa Petőfi János vitéze....

Pék Zoltán: Feljövök érted a város alól Az egyik legkiválóbb és legfoglalkoztatottabb kortárs fordítónk, Pék Zoltán, aki – sok más jeles író mellett – Neil Gaiman, William Gibson, Paul Auster, Philip K. Dick, Douglas Coupland könyveit ültette át magyarra. A Feljövök érted a város alól (Agave, 2015) az első regénye, korábban Elbújik a fénybe (2003) címmel jelent meg novelláskötete. (2015-ben egy másik kiváló fordítónk is regénnyel debütált: Totth Benedek a Holtverseny című opussal; persze, ezzel együtt korai lenne még trendről beszélni....

Az alábbi írással egy új rovatot indítunk, melyben elsősorban médiapartnerünk, az Agave kiadó újdonságaival foglalkozunk röviden, közérthetően. Robert Jackson Bennett első magyarul megjelent regénye, a Horzsolások (Agave Könyvek, 2015, eredeti címe: American Elsewhere [2013]) egy nem túl eredeti alapötletre épül. Az, hogy ezen a tényen olvasóként nagyvonalúan túl tudunk lépni, elsősorban annak köszönhető, hogy Bennett piszok jól tud írni. Pedig szemtelenül fiatal, a regény amerikai megjelenésekor még nem töltötte be a harmincat....

Az alábbi gondolatmenet a Star Wars univerzumból az első trilógia (Baljós árnyak, A klónok támadása, A Sith-ek bosszúja) egy apró mozzanatára épül. Mégpedig a történet azon elemére, mely a klasszikus három rész egy rejtélyes és fontos elemét (a Jedik különleges képességét, az ún. Erőt) helyezi érdekes megvilágításba. Ezt a kérdést Rácz I. Péter egy erős tanulmányában már körbejárta, ezért a koncepció felvázolásakor az ő gondolatmenetét követjük. „Kiderül – írja a kiváló irodalomtörténész a Baljós árnyak kapcsán –, hogy a Jedik biológiailag determináltak, vérükben az úgynevezett midi-chlorian nagy sűrűségben található....

Amióta bizonyossá vált, hogy légüres térben semmilyen, tömeggel rendelkező test nem haladhat a fény sebességénél gyorsabban, az emberi képzeletet fokozott mértékben kezdte izgatni ez a fizikai probléma. Ebből a kontextusból kiemelhető egy „műfaj", az űropera, melynek saját létalapjával függ össze, hogy újabb és újabb verziókat találjon ki a fénysebesség áthágására. Az űropera ugyanis olyan (űr)fikció, melynek cselekménye galaktikus méretekben játszódik, ezért meg kell oldania a nagy távolságokon belüli gyors információáramlás, illetve utazás dilemmáját....

Olykor bedőlünk a látszatnak. Az Eredet című filmben, amikor Arthur (Joseph Gordon-Levitt) az építés műveletéről beszélget Ariadnéval (Ellen Page), mutat neki egy lépcsősort, amely önmagába fordul. Az ilyen jellegű megoldások (a paradox építmények), mint mondja, az álomtér határainak elrejtéséhez járulnak hozzá. A lépcsősor képi megjelenítése és működési elve (továbbá az önmagára boruló városrészlet) minden kétséget kizáróan M. C. Escher litográfiáira utal (Arthur az idézett jelenetben Escher-lépcsőnek nevezi). A film úgy is nézhető, hogy az akció egy olyan furcsa térben játszódik, amely visszatér önmagába....