Posts

[…] Baka L. Patrik Tűz egy tükör túloldalán című nagyregénye kétségtelenül alternatív történelemként olvasható, mivel kiindulópontként az a kérdés szervezi, hogy milyen lenne a világ, ha a Római Birodalom nem bukik meg (illetve milyen lenne egy olyan világ, amely annak expanziójaként uralja a hidegháborús Európát, majd a császárság és a pápaság – összeesküvésekre épülő – küzdelmébe torkollik). Másrészt, különböző szimulációs terek csúsznak benne össze, melyek között a spekulatív fikcióból ismert művek karakterei (vagy azok módosított, nem identikus változatai) zavarják meg a sokáig elsődlegesnek tekinthető római világ működését (a szereplők anomáliáknak nevezik ezeket)....

Szabó István Zoltán (Steve) (1983, Törökszentmiklós) irodalmár, irodalomkritikus, szerkesztő. A Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén szerezte doktori fokozatát. Kutatási területei az amerikai posztmodern próza, a spekulatív fikció és a huszadik század második felének kontinentális filozófiája. A 2010 és 2020 között működő Próza Nostra online popkulturális és irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője. Publikált többek között a 2000-ben, a Tiszatájban, és az Élet és Irodalomban. Neuromancia című monográfiája a doktori értekezésének kibővített változata, amely William Gibson regényeinek, esszéinek és lírájának interpretációja....

Szabó István Zoltán Neuromancia A technika kérdése William Gibson regényeiben, esszéiben és költészetében MA Populáris Kultúra Kutatócsoport Könyvek 4. Prae Kiadó, Budapest, 2025. Szerkesztette: L. Varga Péter Borító: Szabó Imola Julianna Tartalomjegyzék Térkép nélkül / Bevezetés KARBON – Elméleti váz 1. Technika – Művészet – Igazság 2. „Előszó" a dekonstrukcióhoz 3. William Gibson 4. Cyberpunk KRÓM – A Sprawl-trilógia interpretációja 1. A trilógia olvasatáról 2. A Neurománc kezdőmondata 3. Az emberek (és a) gépek...

„Az ember legpontosabb definíciója, hogy bizonyos értelmi képzet, mely örökösen támad az isteni elmében." (Erigena 21.) Az Agave kiadó gondozásában új külsővel, némiképp átdolgozott fordításban, de lényegileg a régi tartalommal támadt fel a Visszafelé világ 2025-ben. A regény 1965-ben íródott, és 1967-ben jelent meg, a Tegnapra tudunk időpontot adni című novella bővített változataként. A szöveg tavaly magyarul is napvilágot látott a Különös éden című kötetben, amelyről itt írtam. A történet középpontjában Anarchista Peak, egy már halott, nagy hatású fekete vallási vezető feltámadása áll – amelyet sokan egyfajta messiási visszatérésként várnak, különösen az őt tisztelő Uditák (egy afroamerikai vallási közösség)....

Szabó István Zoltán (Steve) Neuromancia című könyvének fókuszában William Gibson írásai állnak. A cyberpunk küszöb az egyik legfontosabb törés vagy mutáció a sci-fi, a rétegkultúrák és a populáris irodalom kapcsolatát érintő dinamikus hálózat történetében; melyet azonban nem érthetünk meg egyetlen megközelítési útvonal felől. A szerző Gibson prózáját és esszéit Heidegger technika-fogalmával lépteti párbeszédbe, kibontja a Sprawl-trilógia technikai fejlődéssel összefüggő reflexióit; érzékenyen tárgyalja, hogy a test átprogramozása hogyan módosítja az ember fogalmát....

Szóval egyelőre szerencsés túlélők vagyunk; ahogy ez az odúban készült könyv is talán az. A Karanténkultúra: Örökség százötven darab rövid, nagyjából azonos terjedelmű fragmentumot tartalmaz, melyek anno a Facebookon voltak olvashatók mint a jövőből – azaz innen – származó poénos kvázi- vagy fiktív idézetek; majd a Karanténkultúra és járványvilág (Prae, 2020), illetve a Karanténkultúra: A folytatás (Prae, 2021) című köteteim egy-egy fejezetét képezték. (Soha nem hittem, hogy ez lehetséges lesz, mármint a közösségi médiában induló instrumentális szövegek landolása nyomtatásban; mindenesetre negyvenet tartalmazott a Járványvilág, hatvanat a Folytatás, ötven esszé pedig itt jelenik meg először printben....