Jerikó közelében. Bartók Imre Fém című regényében van egy faemberes jelenet, melyben egy óriási kép leesik a falról, és kiömlik belőle minden, amit ábrázol, elárasztva az orvosi szobát. A festmény alakjainak és a rendelőnek összeolvadnak, egymásba fordulnak a határai, majd az írás a mozgó képi rétegek részletes leírásává válik, ami eltéríti és dinamizálja a vizuális reprezentációt. A Bosch-kép figurái és embertelen teremtményei ideiglenesen birtokba veszik a regénybeli valóságot, amely éppen ezáltal kérdőjeleződik meg az adott ponton. A festészet és az irodalom egzisztenciális kapcsolatának hol véletlenszerű, hol metaforikus kezelése a szerző Lovak a folyóban című regényében újabb távlatokkal bővül. Géricault egész életében vonzódott a lovakhoz, munkásságának jelentős részét nekik szentelte, valószínűleg mindenkinél jobban megértette lidérces álmaikat. A festő lovasbalesetei nem az állatok iránti bizalmát csökkentették, hanem az emberi lét értelmének kétségbe vonásához járultak hozzá, míg a lóábrázolásokat az őrület arcképei keretezték. Beksiński festményein azonban a kozmikus rettegés ölt/kap formát, és persze lényeges lehet, hogy a szóban forgó könyv borítóján a lengyel festő egyik kísérteties kompozíciója látható. Guillermo del Toro írta Beksińskiről, hogy a test törékenységére fókuszál, egyszerre képes felidézni a bomlás folyamatát és az ellene folytatott küzdelmet. A képek vérrel és rozsdával szennyezett titkos költészetet sejtetnek. (Bosch alakzataival könyvborítón milliószor találkozhattál, Géricault leghíresebb műve, A Medúza tutaja ugyancsak vándordarab – gondoljunk például Julian Barnes A világ története 10 és ½ fejezetben című opusára –, Beksiński pedig Clark Ashton Smith alkotásaival kereszteződik, többek között.) A könyv borítóján látható kreatúra egyébként folytonos kihívás az értelmezők számára, ámbátor a kozmikus horror lovecrafti mintázatában éppen az a perspektíva megy veszendőbe, amely garantálná az emberi tudat egységét és az ember helyzetének megnyugtató kijelölését. (A regényben is éppen azok a részek, melyek például ebben a horizontban hasítanak kreatív módon, nemcsak a műfaji kódok rögzítettségét búcsúztatják el, de az író valóságát sem engedik poe-i elfedések nélkül érzékelni.) Bartók Imre 2021-es művében a vizuális és a nyelvi eredetű elemek egymás felé nyitott játéka a kétféle médium kölcsönösen átható (interpenetráció), fiktív kommentárokkal átszőtt örvénylését eredményezi. Zothique. Másfelől, a Lovak a folyóban elbeszélője több ízben is elmélkedik a gondolatok útján terjedő fertőzésről, illetve irodalom és betegség kontaminációjáról. „Bárki is mondta, hogy a nyelv szimptómák együttese, ha igaza volt, akkor ebből világosan következik, hogy csakis a hallgatáson keresztül lehetünk egészségesek." (130. old.) Ütős kép(rendszer).
