A Denis Villeneuve által rendezett Dűne ismét ráirányította a figyelmet a Dűne-univerzumra. Frank Herbert több mint félévszázados művét az egyik legjelentősebb sci-fi-ként tartja számon az emberi kultúra, mely tartós sikerhez nagyban hozzájárul a regényvilág egy különösen lényeges fókusza. Az első könyv 2019-es – igen tetszetős – magyar kiadásához a szerkesztő, Takács Gábor írt egy előszót, amelyben a következőképpen jelöli ki a mű helyét, miközben az említett perspektívát hangsúlyozza: „A Dűne volt az első olyan sci-fi-regény, amely a maga összetettségében igyekezett megmutatni egy bolygó ökológiáját: a világ egy hatalmas, bonyolult rendszer, amely alakítható, és bármilyen apró változás a rendszer egészére kihatással van. Ez a gondolat az évtizedek során újra és újra felbukkant, és ma, a klímaváltozás korában talán aktuálisabbá teszi a könyvet, mint valaha." (6. old.) Ez feltétlenül mérlegelendő szempont.
A történethez csatolódó függelékek között szerepel A Dűne ökológiája című szöveg, amely a regény egyik cizellált figurájának a tevékenységéhez kapcsolódik. Pardot Kynes az Arrakis első planetológusa a fikció szerint, aki fremen nőt vett feleségül, majd fia (a filmben lánya), Liet-Kynes születése után azt tekinti elsődleges feladatának, hogy a gyermeket (társaival együtt) megtanítsa az ökológia alapjaira. Ahogy a függelék írja: „[…] létre kell hozni egy új nyelvet, olyan szimbólumokkal, amelyek képessé teszik rá az elmét, hogy meg tudjon ragadni egy egész tájat, a klímáját, az évszakok korlátait, és végül mindezt a sokféle erőt és gondolatot kápráztató, lenyűgöző rendbe szedni." (555. old., ford. Békés András.) Kynes-tól több ide vonatkozó idézet is helyet kapott a szövegben, melyek a bolygót megelevenítő kölcsönhatások egymásba ágyazódó szövevényéről és az életfolyamatok stabilizáló hatásáról beszélnek.
Az Arrakis történetében kulcsfontosságú a fűszerbányászat következtében kialakult ellentét, amely a Liga (illetve az Impérium) és a fremenek eltérő ökológiai szemléletében csap össze. Kynes a bolygót érintő tényezők alapján kiszámítja, hogy ha sikerülne a növényzet 3 %-át bevonni a szénvegyületek előállításába, létrejönne az önfenntartó ciklus, amely megváltoztatná a Dűne arculatát, hatalmas erdőségek váltanák fel a prérit. 350 év múlva. (Mindez A Dűne gyermekeiben már eltérő időskálán érvényesül; míg a bolygó múltjában is lényeges szerepet játszó biológiai folyamatokról értesülünk, például a homoksügérek tevékenységét illetően.) Liet-Kynes és az ökológus fremenek célja tehát a bolygó szintű rendszer dinamikus egyensúlyának visszaállítása, amely nem a fűszervagyon gyarapításának útja. Erről a munkáról akkor sem mondanak le, ha jól tudják, hogy csak távoli ük-ük-ükunokáik élvezhetik majd az előnyeit. Ismerős a képlet, ugye? „Aki nem ért hozzá – fogalmazza meg Kynes –, csak akkor veszi észre a rendszer összeomlását, amikor már túl késő." (561. old.)
Az említett ökológiai összefüggésekhez – bevezető jelleggel – járul hozzá az alábbi beszélgetés is, melyet a Pátria Rádió készített. A műsorban Rácz Vince kérdezi a Dűne-univerzum titkairól e sorok íróját. A beszélgetés a következő linken érhető el:
A fremenektől a fűszeren át a homokférgekig
A GABO kiadó gondozásában újrakiadott sorozat (a hat Herbert-mű és a folytatásai, illetve az előzményei) és a Villeneuve-produkciók mellett a Dűne-univerzum kiterjesztése más médiumokban is folyik. A Hic & nunc, a Pázmány BTK podcastjának legújabb adásában Dallman Kristóf és Fejes János a regényről és a belőle készült intermediális termékekről beszélgetnek. A produkció az olvasóknak, a nézőknek és az avatatlan érdeklődőknek egyaránt ajánlható, elérhető a következő linken:
Dallman Kristóf és Fejes János beszélgetése különösen alkalmas arra, hogy megismerkedjünk és tovább gondolkodjunk minden idők egyik legfontosabb sci-fi-alkotásáról és a hozzá kapcsolódó kulturális vonatkozásokról. Kalandra fel, irány az Arrakis!