Babos Orsolya

„Megértettem, hogy az USA és az SZSZKSZ a Birodalom két része, ahogy azt Diocletianus császár pusztán adminisztratív célzattal felosztotta; a mélyben ez egy egység, egy értékrendszerrel. Ez az értékrendszer pedig az állam felsőbbrendűsége. Az individuum ezen a skálán mit sem számít, s akik az állam ellen fordulnak és kialakítják saját értékeiket, azok az ellenségek." (114.) Az Agave kiadó szerencsére a Philip K. Dick életműkiadás lezárultával sem hagyja porosodni kedvenc szerzőnk műveit....

„De tudja, ha a paranoiások találják ki az ideológiát, a domináns érzelem a gyűlölet lesz. Sőt két irányba mutató gyűlölet: a vezetőség gyűlöl mindenkit a kerítésen túl, plusz biztosra veszi, hogy azok is gyűlölik őt. Így aztán az egész úgynevezett külpolitika lényege egy olyan mechanizmus kialakítása, amely révén harcolni tudnak a feltételezett gyűlölet ellen. Ez pedig az egész társadalmat képzelt harcba vonja egy nem létező ellenség ellen, méghozzá a győzelem kilátása nélkül....

„A döntésképtelenség nem feltétlenül rossz dolog. Ha valakit nem ragadnak meg a szlogenek, a pártok, az eszmék és a halál, az önmagában is olyan eszme lehet, amiért érdemes meghalni. Azt hittem, nekem nincs hitvallásom… most viszont rájöttem, hogy van, méghozzá nagyon is erős." (330.) A Különös éden Dick 1987-ben megjelent összegyűjtött történeteinek magyar kiadása, az Agave kiadóra jellemző minőségben. Létrejöttében számos magyar fordító és irodalmár működött közre. Mivel a kötet eddig kiadatlan írásokat tartalmaz, természetszerűleg műfaji és minőségbeli sokszínűség jellemzi....

„– Ez valamiféle versengés, küzdelem, aminek vannak szabályai. És valami bejutott. Benyomult a völgybe. Tizennyolc évvel ezelőtt talált egy gyengepontot. Egy repedést, amin át be tudott hatolni. Mindig is próbálkozott, örök időktől fogva. Kettejük között ez örök konfliktus. Ő építette ezt az egészet, ezt a világot. Aztán a másik kihasználta a szabályokat, bejutott, és mindent megváltoztatott." (123.) A kozmosz bábjai az 1956-os Glass of Darkness átdolgozása. Magyarul először a Valhalla Páholynál jelent meg, 1998-ban, Szántai Zsolt fordításában, valószínűleg bombasztikusnak szánt, de erősen másodosztályú benyomást keltő és a történetre semmilyen formában nem utaló borítóval....

„A dögvész mindent egybevetve felért egy részletekben adagolt harmadik világháborúval. Igazság szerint ez idő alatt számos kisebb, ám annál véresebb háború dúlt szerte a világon. ostoba torzsalkodások nagy anyagi és emberi életben számolt áldozatokkal. Névleg ádáz, idegen ellenségekkel szemben, önvédelemből vívták őket, ám az esetek nagy részében valójában alkalmatlan vezetők robbantották ki a háborúkat, mert nem volt más ötletük. Tisztában voltak vele, hogy rettegésre, gyanakvásra, gyűlöletre, nélkülözésre és kapzsiságra alapozva hazafias, háborúpárti érzelmeket szíthatnak....

„De azért furcsa érzés volt egy olyan verstől függeni, aminek a jelentését nem is értik igazán; ahogy kiterítette a régi, foltos benzinkutas térképeket, amiket a háború előtt ingyen osztogattak, felmerült Handy atyában, hogy ez talán az elfajzás stigmája. Rossz ómen… nem csak a kor rossz, ők maguk is rosszak lettek; a minőség beléjük szorult." Megosztó kötettel érkezett a végéhez Philip K. Dick SF életművének magyar nyelvű kiadása az Agave kiadó jóvoltából....