Vége a Kultúrának

Iain M. Banks: Hidrogén szonáta Banks Kultúra-regényei 25 éven keresztül tartották mozgásban az űropera műfaját. „A Kultúra civilizációs gyűjtőfogalom – írja a szerző A Kultúráról dióhéjban c. esszéjében –; hét-nyolc űrutazó humanoid faj laza szövetségét értjük alatta, amelyet nagyjából kilencezer évvel ezelőtt hoztak létre." A helyszín a mi galaxisunk, de annak egy élettel teli, fiktív változata. A Kultúrában a genetikai manipulációnak köszönhetően a humanoid alfajok számos változata jött létre, illetve kialakult a gépi intelligencia, az MI-k közössége is....

A fénysebesség és a fantázia (Vázlat)

Amióta bizonyossá vált, hogy légüres térben semmilyen, tömeggel rendelkező test nem haladhat a fény sebességénél gyorsabban, az emberi képzeletet fokozott mértékben kezdte izgatni ez a fizikai probléma. Ebből a kontextusból kiemelhető egy „műfaj", az űropera, melynek saját létalapjával függ össze, hogy újabb és újabb verziókat találjon ki a fénysebesség áthágására. Az űropera ugyanis olyan (űr)fikció, melynek cselekménye galaktikus méretekben játszódik, ezért meg kell oldania a nagy távolságokon belüli gyors információáramlás, illetve utazás dilemmáját....

John Keats tudata

Az Agave kiadó jóvoltából egy sokéves projekt eredményeként a közelmúltban magyar nyelven (Huszár András fordításában) is hozzáférhetővé vált minden idők egyik leghíresebb SF-ciklusa, Dan Simmons Hyperioni énekek című négykötetes monstre űroperája. Mielőtt a mű médiumkezelésére hoznánk egy érdekes példát, érdemes kitérni néhány kedvcsináló mozzanatra. A Hyperion, a ciklus első darabja kerettörténetbe ágyazott elbeszélések hálózata. Hét kiválasztott zarándok tart a Hyperion bolygón megnyíló időkripták felé, hogy a galaktikus háború fenyegetése közepette a rejtélyes, szerves és szervetlen tulajdonságokat egyesítő gyilkológép, a Shrike elé járuljanak kívánságaikkal....