fantasy

A Trónok harca világában számos igen különös fiktív létezőt találunk – ami megszokott a fantasy kontextusában. A sárkányok, a holtak vagy az óriások is ezek közé tartoznak, a Fire & Blood adatállományában viszont utalás történik egy meglehetősen rejtélyes tulajdonságokkal rendelkező csoportra. Mielőtt erre röviden rátérnénk, nézzük a sárkányokat. A Fire & Blood krónikása folyamatosan tudósít a sárkányok számáról, állapotáról, mozgásairól, és arról, hol és mi módon szólnak bele a csaták, viszályok stb....

A House of the Dragon alapjául szolgáló Fire & Blood című Martin-opus egyik legfontosabb jellegzetessége a történelem elbeszélhetőségének dilemmájával áll szoros kapcsolatban. A mű feltételez egy krónikást, Gyldayn főmestert, aki különböző forrásokra támaszkodva dolgozza fel (és meséli el) Westeros Targaryen királyainak történetét I. Aegontól III. Aegon régensségéig. (A szerző, George R. R. Martin az átiratot jegyzi. Már a belső címoldalon nyilvánvaló a közvetítettség tudatosítása.) Ebben a fikciós keretben – helyenként – nagy hangsúlyt kap az adatkezelés, ami igen lényeges vonása a világépítésnek....

A fantasy antisematikus változataira ugyanúgy jellemző a káosz iránti vonzalom, mint a járványfikciókra vagy az apokaliptikus irodalomra. A káoszt előidéző jelenségek egyike shakespeare-i gyökerű (és mélységű) mintázat. Nézzünk erre egy örökérvényű példát. Kuroszava Ran – Káosz című remekművében a 16. századi Japán hatalmi harcai a Lear király problematikáját idézik. Ez a tragédia az úgynevezett végjátékok közé tartozik, mivel a világvége témáját dolgozza fel. A Lear király – az újkor kezdetének tanújaként – azt a szituációt ragadja meg, amikor felborul a család és az állam természetes rendje; s ezzel megszűnik az esélye annak, hogy megszülessen egy új, az emberek közti toleranciára épülő világ....

A jól működő történetek egy jelentős része valamilyen (és valamiért) hangsúlyos változásból nő ki. A statikus viszonyok hirtelen dinamikussá válnak. Ezért is fontos a kezdőpont megválasztása. A House of the Dragon rég várt debütálása óta azon töprengek, hogy ez a sorozat eltalálta-e a maga funkcionális indítópontját. Furcsa kérdésnek tűnik; ám szinte biztos vagyok benne, hogy a nézők egy része nehezen boldogul a cselekmény bizonyos elemeinek az elhelyezésével. Aki viszont olvasta George R....

Képzeld el, hogy a világ egy ház, számtalan csarnokkal, udvarral, ablakokkal, szobrokkal, madarakkal; az alsó szintet víz árasztja el (dagálykor a középső szintet is), a felső szinten pedig néha felhőfoszlányokba botlik az ember. Ebben a házban nincsenek bútorok, székek vagy asztalok, sőt semmi olyan, amit hagyományos értelemben berendezésnek lehetne nevezni. Nincsenek itt intézmények sem: nincs egyetem, rendőrség, kórház stb. Különös ház (különös világ) ez; mindössze ketten lakják: Piranesi és a Másik....

Adrian Tchaikovsky Pókfény című regényének első jelenete mindenki számára ismerős lehet, aki valaha is olvasott szerepjáték alapú fantasyt: a pókok lakta erdőbe betör egy kalandozó csapat (tagjai: egy papnő, egy tolvaj, egy mágus és két harcos – az egyikük természetesen íjász), és válogatás nélkül kaszabolni kezdi az erdő „sötét" teremtményeit. Tetteikre felhatalmazást egy prófécia szolgáltat, amely kimondja, hogy a fény harcosainak a Sötét Úr legyőzéséhez egy pókokkal teli erdőben kell megszereznie a nélkülözhetetlen segédeszközöket: az anyapók egyik méregfogát és egy térképet, amely elvezet a Sötét Úr kastélyába....