fantasy

Képzeld el, hogy a világ egy ház, számtalan csarnokkal, udvarral, ablakokkal, szobrokkal, madarakkal; az alsó szintet víz árasztja el (dagálykor a középső szintet is), a felső szinten pedig néha felhőfoszlányokba botlik az ember. Ebben a házban nincsenek bútorok, székek vagy asztalok, sőt semmi olyan, amit hagyományos értelemben berendezésnek lehetne nevezni. Nincsenek itt intézmények sem: nincs egyetem, rendőrség, kórház stb. Különös ház (különös világ) ez; mindössze ketten lakják: Piranesi és a Másik....

Adrian Tchaikovsky Pókfény című regényének első jelenete mindenki számára ismerős lehet, aki valaha is olvasott szerepjáték alapú fantasyt: a pókok lakta erdőbe betör egy kalandozó csapat (tagjai: egy papnő, egy tolvaj, egy mágus és két harcos – az egyikük természetesen íjász), és válogatás nélkül kaszabolni kezdi az erdő „sötét" teremtményeit. Tetteikre felhatalmazást egy prófécia szolgáltat, amely kimondja, hogy a fény harcosainak a Sötét Úr legyőzéséhez egy pókokkal teli erdőben kell megszereznie a nélkülözhetetlen segédeszközöket: az anyapók egyik méregfogát és egy térképet, amely elvezet a Sötét Úr kastélyába....

Talán közhelynek számít, de mint ismeretes, a Beren és Lúthien Tolkien egyik legszemélyesebb története A Gyűrűk Ura világából. Míg Tolkien saját életében nem adta ki a történetet (csak A hobbit és A Gyűrűk Ura jelent meg nyomtatásban), addig fia, Christopher Tolkien már megtette, elsőként A szilmarilok című kötetben. Christopher a 2000-es évek második felében úgy döntött, hogy apja hagyatékának egyes nagyobb volumenű történeteit önállóan is meg fogja jelentetni, mindezt olyan formában, hogy több különböző szövegvariánsból egy-egy koherensebb elbeszélést hozzon létre....

George R. R. Martin nevét feltehetően mindenki ismeri, az HBO Trónok harca című sorozata nézettségi rekordokat döntöget, így a szerző nevét feltehetően még az is hallotta, aki soha nem venne a kezébe egy fantasztikus regényt. Kevesen tudják azonban, hogy mielőtt Martin 1996-ban papírra (vagyis Wordstar 4.0-ra) vetette a Starkok és Targaryenek történetét, már elismert írónak számított, sőt számos díjat nyert műveivel. Csakhogy ezek az írások nem a fantasy, hanem a sci-fi műfajához tartoztak: kardok és sárkányok helyett űrutazásról és az elképzelt jövőről szóltak....

A populáris kultúra és a tudomány közti kapcsolatrendszer produktív értelmezéséhez és oktatásához kiváló támpontokat nyújtanak a The Science of…-típusú könyvek. Ez a típus a tudománynépszerűsítő irodalom azon válfaja, amely nem egy tudományterületet vagy speciális eredményeket ismertet (bár azokat mozgósítja), hanem valamely népszerű alkotáshoz rendel hozzá releváns tudományos gondolatmeneteket. Így a tudomány nem önmagában áll, hanem valamelyik irodalmi mű vagy film komplexitását szemlélteti. 2016-ban jelent meg Helen Keen The Science of Game of Thrones című könyve, tehát a Trónok harcáról folyó kitágult diskurzusba is beépült a tudományos látásmód....

Neil Gaiman érdeklődése a mítoszok iránt közismert. Műveiben hemzsegnek a különböző hitvilágokból érkezett szereplők, számos utalást találunk ősi és jelenleg is bevett vallásokra. Békésen megfér egymás mellett az északi Odin, a szláv Csernobog, egy angol piskie vagy egy afrikai pókisten. Hozzájuk bármikor csatlakozhat valamelyik hős a DC comics univerzumából, esetleg egy tündér Shakespeare drámáiból. A történelmi vallások alakjai keverednek irodalmi művek szereplőivel, egymástól teljesen különböző (s olykor egymás létét kizáró) mitológiák lépnek interakcióba, a végeredmény mégis egységes, olvasmányos és izgalmas....