sci-fi

avagy Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak valami titkos és mély egység tengerén Tom Sweterlitsch: Letűnt világok Richard Kelly Donnie Darko c. filmjében feltűnik egy kulcsszereplőnek bizonyuló idős hölgy, Roberta Sparrow, azaz a Halálnagyi, aki írt egy bámulatos könyvet Az időutazás filozófiája címmel, amelynek egyes oldalai szerepet játszanak a történet tagolásában. Az egyik legfontosabb részlet így szól: „Ha egy tangens univerzum létrejön, rendkívül instabil lesz, néhány hétig képes csak fennmaradni. Végül önmagába zuhan, fekete lyukat alkotva az elsődleges univerzumban, ami képes megsemmisíteni a teljes létet....

Kim Stanley Robinson: Vörös Hold A Hold mindig is vonzó témának számított az irodalomban. Mítoszok helyett: Akik érdeklődnek Friedrich Kittler munkái iránt, talán emlékeznek, hogy egy vele készült interjú elején a hard core médiatudós arra is utal, hogy feljegyezte narancssárga A/6-os cédulákon az összes színt, melyet „a Hold a lírában valaha is kapott". Nyilván ez az optikai médiumot helyettesítő költészet mindenkori aktuális állapotával kapcsolatos, de a prózában is óriási a felhozatal....

Brandon Hackett: Az ember könyve Brandon Hackett Az ember könyve c. hard SF regénye egy olyan földi közösségről szól, melynek tagjai hirtelen egy furcsa (organikus) űrhajó gyomrában találják magukat, majd megérkezik az idegenek bolygójára, ahol egy helyi háború ütközőpontjába kerül. Számunkra a történet egyetlen eleme lesz fontos a továbbiak megértéséhez: az idegenek magas szintre fejlesztették a biológiát, képesek a horizontális génátadásra, melynek hatására – viszonylag gyors folyamat eredményeként – transzgenikus fajokra tagozódnak szét....

Már egy emberöltő is eltelt a legendás Philip K. Dick halála óta, de eszmei öröksége és meglátásai – köszönhetően népszerű adaptációinak, el nem évülő kritikai meglátásainak és nyugtalanító látomásainak – a mai napig érvényesek és újabb olvasókat csábítanak, hogy felüljenek az író elméjének őrülten zseniális hullámvasútjára. Ráadásul Dick azon szerzők közé tartozik, akik egyaránt olvasottak laikus és akadémiai körökben, Magyarországon is. A Jones kezében a világ a szerző egyik korai műve, de már így is éppen a tizedik a valaha írott regényei között, viszont csupán a második hosszabb lélegzetvételű tudományos-fantasztikus írása a Solar Lottery után....

A transzhumanista diskurzusokkal érintkező science fiction nemcsak arra teremt módot, hogy eltöprengjünk fajunk jövőjén, hanem arra is kiváló lehetőséget kínál, hogy más megközelítésből vegyünk szemügyre olyan alapkérdéseket, mint a „mi az ember?” kérdése. Brandon Hackett (polgári nevén Markovics Botond) Isten gépei c. regényének új, 10. évfordulós, javított és újraszerkesztett kiadásánál keresve sem találunk jobb lehetőséget erre, hiszen Hackett könyve kellő reflektáltsággal kezeli a kérdést. A regény egy pontján az egyik szereplő így sóhajt fel: „A fejlődésünk túllépett az emberi fajon....

China Miéville A város és a város között című regénye remek példája annak, hogy egy jól kitalált konstrukciós elv háttérbe szoríthatja a műfaji kérdéseket. Ez a megközelítési útvonal nem azt jelenti, hogy az utóbbiak érvénytelenek lennének, hanem azt, hogy bizonyos esetekben érdemes másból kiindulnunk, és ideiglenesen késleltethetjük a műfaji eredetű megfeleltetéseket. Miéville művében innen nézve nem feltétlenül, vagy nem csak maga a nyomozás, a krimiszál, hanem annak helyszíne és topográfiája alapozza meg az olvasói figyelem fenntartását....