Ahol az utcáknak nincs nevük, és nem is lesz

Kim Stanley Robinson a kortárs science fiction kiemelkedő alakja. Minden egyes regényének megjelenése eseményszámba megy. Műveiről szinte csak elismerően lehet írni, komplexitásuk ellenáll a zsánerközpontú értelmezői leegyszerűsítéseknek. (A korpusz legtöbbre tartott darabja a bravúros 2312.) A szerző New York 2140 c. opusát a kritika azonnal a világépítés mértékadó teljesítményeként értékelte. Joggal. (De beszélhetnénk róla úgy is, mint olyan alkotásról, amely Beckett, Pynchon és Calvino stb. szövegeire ügyesen reflektálva eltérül a sci-fi szokványos technológiai vonulatától....

Posztmodern istenek

Neil Gaiman érdeklődése a mítoszok iránt közismert. Műveiben hemzsegnek a különböző hitvilágokból érkezett szereplők, számos utalást találunk ősi és jelenleg is bevett vallásokra. Békésen megfér egymás mellett az északi Odin, a szláv Csernobog, egy angol piskie vagy egy afrikai pókisten. Hozzájuk bármikor csatlakozhat valamelyik hős a DC comics univerzumából, esetleg egy tündér Shakespeare drámáiból. A történelmi vallások alakjai keverednek irodalmi művek szereplőivel, egymástól teljesen különböző (s olykor egymás létét kizáró) mitológiák lépnek interakcióba, a végeredmény mégis egységes, olvasmányos és izgalmas....

Blake Crouch: Sötét anyag

„Ma a barátaim közül az összes boldog házas apa azt mondja: nekik gyerekeik vannak, nekem könyveim" – mondta egyszer Friedrich Kittler egy vele készült interjú során. Korunk egyik legnagyobb hatású médiatudósa ezúttal is rátapintott a lényegre: senki sem élhet egyszerre két életet. Más szóval – és kissé durván fogalmazva – vagy boldog családapák leszünk, vagy nagy hatású tudósemberek; a kettő együtt nem megy. (Miközben ezt írom, párhuzamosan ebédet készítek a családnak....

Szimultán időben

Ted Chiang Életed története és más novellák c. kötetét a science fiction egyik legfontosabb elbeszélésgyűjteményének tartják. Greg Bear szerint „Ha nem olvastál Chiangot, nem ismered a sci-fit". Márpedig a sci-fit feltétlenül érdemes ismerni… Az alábbiakban – egy kis kontextusépítés után – pár mondat erejéig a címadó novellával foglalkozunk (melyből az Érkezés c. film készült). A tudomány sok-sok időirányt különböztet meg. Néhány ezek közül: az univerzum tágulása jelöli ki az idő kozmológiai irányát; a világ rendezetlenebbé váló szegmensei az idő termodinamikai irányát határozzák meg; az élőlények öregedése az idő evolúciós irányát képviseli, a múlt és a jövő különbsége az idő tapasztalati irányát szabja meg; a fény terjedésének iránya – ugyancsak a múltból a jövő felé – az idő elektromágneses irányát jelenti; a töltések szétterjedése az idő gravitációshullám-típusú irányával áll kapcsolatban....

Vége a mesé(lés)nek?

A Zsivány Egyes: Egy Star Wars történet pár hét alatt azzá a Star Wars filmmé lépett elő, amely megosztja a közönséget. Ez a pozíció azonban rendkívül jót tesz a nézettségnek. „Nem lehet annyira jó, ahogy állítják, ezért megnézem" – gondolja a nézők egy része, és elmegy a moziba. „Nem lehet annyira gyenge, ahogy állítják, ezért megnézem" – gondolja a nézők másik része, és szintén elmegy a moziba. Amikor e sorokat írom, a film bevétele elérte a 700 millió dollárt, és jó úton halad a felé, hogy elérje az egymilliárdot....

Alien Tetralógia – „The bitch is back”

Az Alien franchise már évtizedek óta velünk van. A Xenomorfokat nem csak a filmekben, videojátékokban, képregényekben láthattuk, de a rajongók egy komolyan felépített regénysorozatban is olvashatták a lények elleni háború különböző fejezeteit. Ha a Predator univerzumot beleszámoljuk (az Alien vs Predator történetek kapcsán), akkor több mint harminc regényről beszélhetünk. Ezek közé tartoznak a filmregények is, melyek első darabjai a Galaktika-sorozat részeként láttak napvilágot Magyarországon. A későbbiek során a Szukitshoz kerültek a jogok, a kiadó újra kiadta az eredeti regényt (amely mára szinte beszerezhetetlen), de sokkal inkább a spin off regények megjelentetéséért felel mind a mai napig....