Agave könyvek

Philip K. Dick 1956-os regényében a Pazarlás korának véget vető nagy háború után elérkezett a Morális Megújhodás korszaka: az állampolgárok egymás iránti hazafias kötelessége, hogy éberen vigyázzanak egymás erkölcseire és jelentsék lakótársaik bármiféle „förtelmes cselekedetét", például egy férjezetlen nő afférját, vagy egy dolgozó este nyolc utáni kocsmatúráját a lakóbizottság középkorú, virágos ruhát viselő pirospozsgás hölgyeinek – akik a későbbi Figyel az ég prűd Edith Pritchet-jének kísérteties előképei. Dolgukat megkönnyítik a kopingerek, ezek a fürge kis drónok, melyek, ha kell, felmásznak a házfalon, beslisszolnak az ember irodájába, vagy meglepetésszerűen ugranak elő egy utcasarkon, mindezt az átláthatóság és az állandó megfigyelés biztonságot adó volta nevében....

„Az emberek az Arecibo Obszervatórium rádióteleszkópját használják, hogy földön kívüli intelligencia után kutassanak. Annyira vágynak a kapcsolatfelvételre, hogy létrehoztak egy fület, amely képes hallani az egész univerzumban. Pedig én és papagájtársaim itt vagyunk az orruk előtt. A mi hangunk miért nem érdekli őket? Olyan faj vagyunk, amely nem emberi és képes kommunikálni velük. Nem pont minket keresnek az emberek?" Ezekkel a mondatokkal kezdődik Ted Chiang A Nagy Csend című novellája (megjelent a szerző Kilégzés és más novellák című kötetében, az Agave Könyvek gondozásában)....

avagy Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak valami titkos és mély egység tengerén Tom Sweterlitsch: Letűnt világok Richard Kelly Donnie Darko c. filmjében feltűnik egy kulcsszereplőnek bizonyuló idős hölgy, Roberta Sparrow, azaz a Halálnagyi, aki írt egy bámulatos könyvet Az időutazás filozófiája címmel, amelynek egyes oldalai szerepet játszanak a történet tagolásában. Az egyik legfontosabb részlet így szól: „Ha egy tangens univerzum létrejön, rendkívül instabil lesz, néhány hétig képes csak fennmaradni. Végül önmagába zuhan, fekete lyukat alkotva az elsődleges univerzumban, ami képes megsemmisíteni a teljes létet....

A cyberpunkkal megjelenő irodalmi nyelv kreativitásbeli robbanása után a techno-thrillerek új korszaka vette kezdetét. William Gibson Neuromancere után a Pattern recognition (m: Trendvadász) is hozzájárult ehhez a folyamathoz. Zachary Mason Void Star c. regénye mindkét Gibson-darabbal rokonítható, és valószínűleg a posztcyberpunk éra egyik legproduktívabb teljesítménye (Neil Stephenson és még néhány hasonló kvalitású alkotó műveivel egyetemben). Ezek a regények nem pusztán spekulatív ötletgyárak, hanem inkább a technoszféra irodalmi kiterjesztései. Például a Void Starban csak úgy mellékesen szóba kerül egy különös képességgel megáldott „gyermek" („húszéves, tizennégynek néz ki, érzelmi szempontból pedig egy tízéves" – ezért az idézőjel)....

Kim Stanley Robinson: Vörös Hold A Hold mindig is vonzó témának számított az irodalomban. Mítoszok helyett: Akik érdeklődnek Friedrich Kittler munkái iránt, talán emlékeznek, hogy egy vele készült interjú elején a hard core médiatudós arra is utal, hogy feljegyezte narancssárga A/6-os cédulákon az összes színt, melyet „a Hold a lírában valaha is kapott". Nyilván ez az optikai médiumot helyettesítő költészet mindenkori aktuális állapotával kapcsolatos, de a prózában is óriási a felhozatal....

Brandon Hackett: Az ember könyve Brandon Hackett Az ember könyve c. hard SF regénye egy olyan földi közösségről szól, melynek tagjai hirtelen egy furcsa (organikus) űrhajó gyomrában találják magukat, majd megérkezik az idegenek bolygójára, ahol egy helyi háború ütközőpontjába kerül. Számunkra a történet egyetlen eleme lesz fontos a továbbiak megértéséhez: az idegenek magas szintre fejlesztették a biológiát, képesek a horizontális génátadásra, melynek hatására – viszonylag gyors folyamat eredményeként – transzgenikus fajokra tagozódnak szét....