film

Ted Chiang Életed története és más novellák c. kötetét a science fiction egyik legfontosabb elbeszélésgyűjteményének tartják. Greg Bear szerint „Ha nem olvastál Chiangot, nem ismered a sci-fit". Márpedig a sci-fit feltétlenül érdemes ismerni… Az alábbiakban – egy kis kontextusépítés után – pár mondat erejéig a címadó novellával foglalkozunk (melyből az Érkezés c. film készült). A tudomány sok-sok időirányt különböztet meg. Néhány ezek közül: az univerzum tágulása jelöli ki az idő kozmológiai irányát; a világ rendezetlenebbé váló szegmensei az idő termodinamikai irányát határozzák meg; az élőlények öregedése az idő evolúciós irányát képviseli, a múlt és a jövő különbsége az idő tapasztalati irányát szabja meg; a fény terjedésének iránya – ugyancsak a múltból a jövő felé – az idő elektromágneses irányát jelenti; a töltések szétterjedése az idő gravitációshullám-típusú irányával áll kapcsolatban....

A Zsivány Egyes: Egy Star Wars történet pár hét alatt azzá a Star Wars filmmé lépett elő, amely megosztja a közönséget. Ez a pozíció azonban rendkívül jót tesz a nézettségnek. „Nem lehet annyira jó, ahogy állítják, ezért megnézem" – gondolja a nézők egy része, és elmegy a moziba. „Nem lehet annyira gyenge, ahogy állítják, ezért megnézem" – gondolja a nézők másik része, és szintén elmegy a moziba. Amikor e sorokat írom, a film bevétele elérte a 700 millió dollárt, és jó úton halad a felé, hogy elérje az egymilliárdot....

Az Alien franchise már évtizedek óta velünk van. A Xenomorfokat nem csak a filmekben, videojátékokban, képregényekben láthattuk, de a rajongók egy komolyan felépített regénysorozatban is olvashatták a lények elleni háború különböző fejezeteit. Ha a Predator univerzumot beleszámoljuk (az Alien vs Predator történetek kapcsán), akkor több mint harminc regényről beszélhetünk. Ezek közé tartoznak a filmregények is, melyek első darabjai a Galaktika-sorozat részeként láttak napvilágot Magyarországon. A későbbiek során a Szukitshoz kerültek a jogok, a kiadó újra kiadta az eredeti regényt (amely mára szinte beszerezhetetlen), de sokkal inkább a spin off regények megjelentetéséért felel mind a mai napig....

A Star Wars VII vizuális retorikája „Minden megváltozott, de semmi sem" – állapította meg a Luke Skywalkert alakító Mark Hamill a Csillagok háborúja VII: Az ébredő Erő forgatásán. Ez az egyszerű mondat jól érzékelteti az új epizód egy lényeges vonását, amely máshonnan közelítve abban ragadható meg, hogy Az ébredő Erő a (film)technikai fejlődés kiaknázása anélkül, hogy az alkotók elszakadnának a Star Wars-univerzum múltjától, pontosabban kezdetétől. Megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy a párhuzam a negyedik résszel mennyire kötött, az ismétlés mennyire identikus, mindenestre remake (ami szoros kapcsolatot jelent, és a történet azonosságát feltételezi) helyett inkább újrateatralizálásról érdemes beszélnünk....

Az alábbi gondolatmenet a Star Wars univerzumból az első trilógia (Baljós árnyak, A klónok támadása, A Sith-ek bosszúja) egy apró mozzanatára épül. Mégpedig a történet azon elemére, mely a klasszikus három rész egy rejtélyes és fontos elemét (a Jedik különleges képességét, az ún. Erőt) helyezi érdekes megvilágításba. Ezt a kérdést Rácz I. Péter egy erős tanulmányában már körbejárta, ezért a koncepció felvázolásakor az ő gondolatmenetét követjük. „Kiderül – írja a kiváló irodalomtörténész a Baljós árnyak kapcsán –, hogy a Jedik biológiailag determináltak, vérükben az úgynevezett midi-chlorian nagy sűrűségben található....

Amióta bizonyossá vált, hogy légüres térben semmilyen, tömeggel rendelkező test nem haladhat a fény sebességénél gyorsabban, az emberi képzeletet fokozott mértékben kezdte izgatni ez a fizikai probléma. Ebből a kontextusból kiemelhető egy „műfaj", az űropera, melynek saját létalapjával függ össze, hogy újabb és újabb verziókat találjon ki a fénysebesség áthágására. Az űropera ugyanis olyan (űr)fikció, melynek cselekménye galaktikus méretekben játszódik, ezért meg kell oldania a nagy távolságokon belüli gyors információáramlás, illetve utazás dilemmáját....