Keith Roberts főműve, a Gőzkorszak. Pavane (ford. Horváth István, Metropolis Media, Budapest, 2018) számos olyan kérdést vet fel, melyek révén pontosabb elképzeléseink formálódhatnak a steampunkról. Az 1968-as keltezés és a gőztechnológia kiterjedt szerepeltetése az irányzat felől szemlélve proto-steampunk opusként teszi/tenné megközelíthetővé a könyvet, esetében azonban különbséget kell tennünk a gőztechnológián alapuló futurista áttörések és a gőzerő felhasználásának kényszerszerű kiterjesztése között. (Az eredeti cím a 2018-as magyar fordításnál csak alcímként szerepel, a Gőzkorszak megnevezés pedig bár a célközönség megszólításának tekintetében érthető, mint látni fogjuk, kissé félrevezető is....

Philip K. Dick 1956-os regényében a Pazarlás korának véget vető nagy háború után elérkezett a Morális Megújhodás korszaka: az állampolgárok egymás iránti hazafias kötelessége, hogy éberen vigyázzanak egymás erkölcseire és jelentsék lakótársaik bármiféle „förtelmes cselekedetét", például egy férjezetlen nő afférját, vagy egy dolgozó este nyolc utáni kocsmatúráját a lakóbizottság középkorú, virágos ruhát viselő pirospozsgás hölgyeinek – akik a későbbi Figyel az ég prűd Edith Pritchet-jének kísérteties előképei. Dolgukat megkönnyítik a kopingerek, ezek a fürge kis drónok, melyek, ha kell, felmásznak a házfalon, beslisszolnak az ember irodájába, vagy meglepetésszerűen ugranak elő egy utcasarkon, mindezt az átláthatóság és az állandó megfigyelés biztonságot adó volta nevében....

„Az emberek az Arecibo Obszervatórium rádióteleszkópját használják, hogy földön kívüli intelligencia után kutassanak. Annyira vágynak a kapcsolatfelvételre, hogy létrehoztak egy fület, amely képes hallani az egész univerzumban. Pedig én és papagájtársaim itt vagyunk az orruk előtt. A mi hangunk miért nem érdekli őket? Olyan faj vagyunk, amely nem emberi és képes kommunikálni velük. Nem pont minket keresnek az emberek?" Ezekkel a mondatokkal kezdődik Ted Chiang A Nagy Csend című novellája (megjelent a szerző Kilégzés és más novellák című kötetében, az Agave Könyvek gondozásában)....

Rég vártam a Dracul című könyvet. Részben azért, mert gimnáziumi emlékeim egyik legjobb olvasmányélménye a Drakula volt, másrészt érdekelt, hogy milyen előzményt lehetne írni hozzá. A Dracul részben előzményként funkcionál, ugyanakkor beszélhetünk életrajzi vonatkozású szövegről, rebootról és remakeről is. Mindezt pedig a regény egyszerre teszi, méghozzá nagyon ügyesen. A szöveg olvasása közben többször tört rám az az érzés, hogy egyes szakaszait már olvastam, méghozzá a Bram Stoker által írt regényben, de ezek a szövegkorpuszok olyan szervesen és jól illeszkednek az anyagba, hogy a felületes olvasónak talán fel sem tűnik....

Az új Star Wars filmek (Az Ébredő Erő és Az utolsó Jedik) valahogy nem tudták kezelni Phasma kapitány karakterét. Bár a trailerekben látványosan felvezették, azonban a filmekben nem kapott annyi figyelmet, sem pedig játékidőt, amennyit talán megérdemelt volna. Ezt a csorbát igyekezett kiküszöbölni Delilah S. Dawson a regényével, amely nemes egyszerűséggel a Phasma címet kapta. A történet azzal indul, hogy az Ellenállás kémjét Vi Moradit elfogja az Első Rend egyik magas rangú tisztje, Cardinal kapitány....

Darwin legfontosabb észrevételei közé tartozott, hogy az ember és az állatok közti eltérés nem szubsztanciális, hanem fokozati. Ennek ellenére az ember egyediségének mémje óriási karriert futott be a civilizáció történetében, és sok helyütt a mai napig tartja magát. Az állatok képességeire vonatkozó tudományos munkák azonban cáfolják ezt a kirekesztő logikát. Frans de Waal Elég okosak vagyunk, hogy megértsük, milyen okosak az állatok? című könyve szerint az állatok többsége olyan nem verbális élőlény, amely gondolkodik, az emberről mértéket vevő álláspont az állatok egyediségének fényében ezért minimum korrekcióra szorul....