George R. R. Martin nevét feltehetően mindenki ismeri, az HBO Trónok harca című sorozata nézettségi rekordokat döntöget, így a szerző nevét feltehetően még az is hallotta, aki soha nem venne a kezébe egy fantasztikus regényt. Kevesen tudják azonban, hogy mielőtt Martin 1996-ban papírra (vagyis Wordstar 4.0-ra) vetette a Starkok és Targaryenek történetét, már elismert írónak számított, sőt számos díjat nyert műveivel. Csakhogy ezek az írások nem a fantasy, hanem a sci-fi műfajához tartoztak: kardok és sárkányok helyett űrutazásról és az elképzelt jövőről szóltak....

A kínai science fiction a nyugati világban Cixin Liu A Háromtest-probléma című hard sf regényével vált (el)ismertté. A műre (és folytatásaira) először is példátlanul nagy figyelem irányult Kínában, még a tudomány érdeklődését is felkeltette, amiről Miao Li kozmológus The Physics in Three-Body című könyve tanúskodik. A trilógia második kötetének (A sötét erdő) egyik alapgondolata válaszként olvasható az ún. Fermi-paradoxonra. Ezt a szerteágazó, komplex kérdéskört Cixin Liu monumentális vállalkozása a sötéterdő-elmélettel szemlélteti, mely magyarázattal szolgál az idegenek naprendszer elleni dimenzióredukciós támadására....

A populáris kultúra és a tudomány közti kapcsolatrendszer produktív értelmezéséhez és oktatásához kiváló támpontokat nyújtanak a The Science of…-típusú könyvek. Ez a típus a tudománynépszerűsítő irodalom azon válfaja, amely nem egy tudományterületet vagy speciális eredményeket ismertet (bár azokat mozgósítja), hanem valamely népszerű alkotáshoz rendel hozzá releváns tudományos gondolatmeneteket. Így a tudomány nem önmagában áll, hanem valamelyik irodalmi mű vagy film komplexitását szemlélteti. 2016-ban jelent meg Helen Keen The Science of Game of Thrones című könyve, tehát a Trónok harcáról folyó kitágult diskurzusba is beépült a tudományos látásmód....

H. Nagy Péter: A képzelet tudománya. Praxeológiai bevezetés, Selye János Egyetem Tanárképző Kar, Komárom, 2019.

Deisler Szilvia Puzzle-hatás c. könyve a fejezetek és modulok cserélhetőségének köszönhetően a szakszöveg szerkezetében is leképezi a puzzle-effektust. A szerző a regény médiatechnológiai váltásából kiindulva elemzi a szóban forgó folyamat számos releváns teljesítményét (pl. David Mitchell: Felhőatlasz, Mark Z. Danielewski: House of Leaves, J. J. Abrams – Doug Dorst: S). Az elméleti mintázat (bár inkább jelen esetben a műválasztást tekintve szerencsésebb volna konstellációról beszélni, hiszen például Ellis művei és a Westworld c....

Benyovszky Krisztián: Megközelítési szempontok a populáris irodalom és kultúra tanulmányozásához, Nyitra, 2019.