A Denis Villeneuve által rendezett Dűne ismét ráirányította a figyelmet a Dűne-univerzumra. Frank Herbert több mint félévszázados művét az egyik legjelentősebb sci-fi-ként tartja számon az emberi kultúra, mely tartós sikerhez nagyban hozzájárul a regényvilág egy különösen lényeges fókusza. Az első könyv 2019-es – igen tetszetős – magyar kiadásához a szerkesztő, Takács Gábor írt egy előszót, amelyben a következőképpen jelöli ki a mű helyét, miközben az említett perspektívát hangsúlyozza: „A Dűne volt az első olyan sci-fi-regény, amely a maga összetettségében igyekezett megmutatni egy bolygó ökológiáját: a világ egy hatalmas, bonyolult rendszer, amely alakítható, és bármilyen apró változás a rendszer egészére kihatással van....

Tartalom Intro I. A tapintat kultúrája (Sorozatesztétika) Miért kék az ég? (Az elnök emberei, s05e13) Ovális horizont (Még egyszer Az elnök embereiről) Családbarát metafizika (Te szent ég!, s06e09) A Jagger nevű filozófus (Doktor House, s01e01) A visszanyert derű (Agymenők, s01e00 vs. s01e01) Miles Davis ist ihnen unbekannt? (Homeland, s01e10) A hírszerzés hermeneutikája (Homeland, s08e12) Civilizációs küldetés (Híradósok, s01e10) Metahumanista komédiázás (Az agyament műszak, s02e16 Sérülékeny mindennapok (A kijelölt túlélő, s03e10)...

2005-ben jelent meg Michael Hanlon The Science of the Hitchhiker’s Guide to the Galaxy című munkája Douglas Adams kultikus regényciklusáról (magyarul A Galaxis Útikalauz tudománya címmel jött ki az Új Polihisztor sorozatban, az Akadémiai Kiadó gondozásában, 2011-ben). Hanlon szerint „[…] a Galaxis Útikalauz minden hóbortossága ellenére valódi tudományos és technológiai kérdéseket feszeget. Douglas Adams szépen ráült az Új Kozmológia – az Ősbummok, a fekete lyukak és a Nagy Egységesítés Elméletek – érdeklődéshullámára, és ügyesen meglovagolta....

A Testőr (Bodyguard, 2018–) az utóbbi évek brit sorozatgyártásának újabb jelentékeny darabja. Hogy nem amerikai produktumot nézünk, elárulja a fényképezés tompa, borongós tónusa, a tengerentúlinál türelmesebb cselekménytempó és a végletekig realisztikus kivitelezés. Emellett a hagyományosan részletérzékeny szigetországi játékstílus is biztos minőséget ígér. A – különben skót – Richard Madden (Robb Stark a Trónok harcából) mindvégig meggyőzően alakítja a PTSD-vel küszködő, leszerelt katonát; Keeley Hawes pedig, aki A Durell családban egzaltált bájjal formálta meg az anya rebbenékenyen is erős karakterét, ezúttal kérlelhetetlen tárcavezetői vonásokat vesz föl....

A nézőket és a kritikusokat is megosztotta a Barátnőt felveszünk (No Hard Feelings, 2023). Az eredetinél könnyedebb magyar cím már hangulatában is a kétezres években népszerű, altesti ügyletekre fókuszáló, beavató jellegű tinivígjáték ígéretét hordozza. De legkésőbb a film felénél a leggyanútlanabb befogadó is ráeszmélhet: a narratíva meglehetős reflektáltsággal lépteti ki magát az *Amerikai pite-*paradigmából, s foglal teret saját korában. Ez a hivatalosan vígjátékként meghirdetett alkotás sokkal inkább a dramedy jellemzőit viseli magán....

A 14. századi pestisjárvány valószínűleg a kulturális járványtan vagy járványtörténelem favoritja, mivel ez jobban rögzült a mindenkori köztudatban a többi járványhoz képest; ahogyan a nagy fajkihalási hullámok esetében nagyságrendekkel többen ismerik a dinoszauruszok eltűnésének történetét, mint a jóval nagyobb kihalási eseményeket. Ennek nyilvánvalóan kulturális okai vannak, a fekete halál 1348-as tarolása sokféle módon rögzült a kulturális emlékezetben, az irodalomtól a képzőművészeten át a várostörténetekig. A „kihalt a világ egyharmada" megállapítás (mely akár tényszerű is lehet, de nyilvánvalóan csak közelítés) nagy karriert futott be a művelődéstörténetben, tankönyvek idézik, irodalmi művekben, később filmekben szerepel, vagyis a médiagépezet által fenn- és készenlétben tartott bombasztikus alakzata a járványokról szóló diskurzusoknak....