A Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke egy impozáns tanulmánykötetet készített a 70. életévét betöltő Szabó András professzor tiszteletére. A Didicisse fideliter artes című könyv szerkesztői munkálataiban kutatócsoportunkból Keserű József és H. Nagy Péter vett részt (Polgár Anikó és Lőrincz Gábor munkatársaként). A kiadvány öt blokkjából a harmadik a populáris kultúrával és a populáris irodalommal foglalkozik. A modulban szereplő írások a következők: Benyovszky Krisztián: Jelmezpróba a Baker Streeten. Etnikai sztereotípiák vizsgálata Arthur Conan Doyle Botrány Csehországban című novellájában és Petr Kopl képregény-adaptációjában; H....

„Nagyon is lehetséges, hogy az Ivadék a legelborzasztóbb könyv, amit valaha olvasni fogsz" – olvasható Jack Ketchum Ivadék című regényének hátlapján Robert Bloch ajánlása. Jóllehet az ilyen ajánlásokat nem árt óvatosan kezelni (még akkor is – sőt, talán különösen akkor –, ha „nagy" nevektől származnak; igen, rád gondolok, Stephen King), a reklámszöveg ezúttal nem áll távol a valóságtól. Az Ivadék valóban elborzasztó könyv, de annak, aki olvasta a szerző korábban megjelent regényeit, A szomszéd lányt és a Holt idényt, valószínűleg nem a „legelborzasztóbb"....

Baka L. Patrik: Doboztankönyv – Hátlapszöveg A szlovákiai oktatás reformtervezeteként felfogható, 2022-ben közzétett Oktatás a 21. században című dokumentum szerint a Nyelv és kommunikáció területén belül a hangsúlyok a kommunikációs képességek fejlesztésére, a szövegértésre, a sokszínűség elfogadását elősegítő gyakorlatokra és az élménypedagógiára kell kerüljenek. Irodalomból a nehezen befogadható klasszikusok helyett azokat a kortárs alkotásokat érdemes előtérbe állítani, amelyek könnyen érthetők, és mivel a jelen kihívásaira reagálnak, eleve érdekesebbek a diákok számára....

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatának Távoli galaxisok, közeli valóság: a science fiction és az űrkutatás határán című epizódjában Szabados Bettina és Szilágyi Adrienn műsor- és projektvezetők a tudomány és a fikció különböző vetületeiről, kapcsolatrendszeréről kérdezték Facskó Gábor űrfizikust és H. Nagy Péter popkultúra-kutatót. A tudománynépszerűsítő-ismeretterjesztő beszélgetés az alábbi linken érhető el: Párbeszéd a sci-firől

„A dögvész mindent egybevetve felért egy részletekben adagolt harmadik világháborúval. Igazság szerint ez idő alatt számos kisebb, ám annál véresebb háború dúlt szerte a világon. ostoba torzsalkodások nagy anyagi és emberi életben számolt áldozatokkal. Névleg ádáz, idegen ellenségekkel szemben, önvédelemből vívták őket, ám az esetek nagy részében valójában alkalmatlan vezetők robbantották ki a háborúkat, mert nem volt más ötletük. Tisztában voltak vele, hogy rettegésre, gyanakvásra, gyűlöletre, nélkülözésre és kapzsiságra alapozva hazafias, háborúpárti érzelmeket szíthatnak....

A Denis Villeneuve által rendezett Dűne ismét ráirányította a figyelmet a Dűne-univerzumra. Frank Herbert több mint félévszázados művét az egyik legjelentősebb sci-fi-ként tartja számon az emberi kultúra, mely tartós sikerhez nagyban hozzájárul a regényvilág egy különösen lényeges fókusza. Az első könyv 2019-es – igen tetszetős – magyar kiadásához a szerkesztő, Takács Gábor írt egy előszót, amelyben a következőképpen jelöli ki a mű helyét, miközben az említett perspektívát hangsúlyozza: „A Dűne volt az első olyan sci-fi-regény, amely a maga összetettségében igyekezett megmutatni egy bolygó ökológiáját: a világ egy hatalmas, bonyolult rendszer, amely alakítható, és bármilyen apró változás a rendszer egészére kihatással van....