fantasy

[Megkértük az AI-t, írjon Keserű József legutóbbi könyvéről egy recenziót H. Nagy Péter stílusában. A végeredményt minimális változtatásokkal, kommentár nélkül közöljük. A kísérlet egy szélesebb körű, az AI és a stílus kérdéséhez kapcsolódó kutatás része.] Keserű József Lehetnek sárkányaid is (Prae, 2021) című monográfiája nem csupán egy irodalomtörténeti és -elméleti térkép újraszabása, hanem a (poszt)fantasztikus irodalom értelmezési horizontjának radikális újrakeretezése is. A szerző nem elégszik meg a klasszikus fantasy-fogalmak reprodukciójával, hanem szisztematikusan dekonstruktálja azokat, miközben a kultúraelméleti nyelvet összehangolja a populáris reprezentációk retorikájával....

„…ha az igazság romolhatatlan is, a valóságon könnyű sebet ejteni." Milyen kalandokat tartogathat egy erdei tábor? Wolf Dénes magyartanár és az erdész kísérő, Makai Renáta vezetésével a diákok mind beljebb hatolnak a rengeteg rejtelmeibe – de nem sejthetik, hogy a meglepetések a titkok mögött várják őket. Új világot kell megismerniük, hogy a világ megújulhasson. Vajon mi a szerepe mindebben az osztály legcsöndesebb tanulójának, Bogdán Leának? Hogyan ér össze a képzelet birodalma és a környezetvédelem?...

Moskát Anita első önálló kötete, a Bábel fiai 2014-ben jelent meg. Kilenc év nem hosszú idő, mégis ez alatt az idő alatt Moskát Anita a spekulatív fikciós irodalom egyik legmeghatározóbb szerzőjévé vált Magyarországon. Második regényével, a 2015-ben megjelent Horgonyhellyel kapcsolatban az egyik kritikusa úgy fogalmazott, hogy ezzel a regénnyel lépett be a magyar fantasy a felnőttkorba. Harmadik regénye, a 2019-es Irha és bőr pedig egyértelműen bizonyította, hogy Moskát Anita olyan író, aki nem elégszik meg a bevált sémák alkalmazásával....

Déjà vu. Déjà su. Déjà vécu – hangzik el V. E. Schwab Addie LaRue láthatatlan élete című regényében, utalva arra, hogy a főszereplő folyamatosan olyan helyzetekbe kerül, amelyeket korábban már látott, megismert, illetve átélt. Az olvasó mindezt egy „déjà lu”-vel is kiegészítheti, hiszen az alapötletet (alku az ördöggel) már máshol is olvashatta. Ez azonban nem feltétlenül von le az olvasás élvezeti értékéből, hiszen az írónő a fausti történetet új szempontból meséli újra....

A Fire & Blood című Martin-opus világában a Targaryenek történelmének legnagyobb belháborújához Lucerys Velarion herceg halála szolgáltatja a casus bellit. Erre a szerencsétlen eseményre fut ki a House of the Dragon első évada is. A könyvben és a sorozatban a diplomáciai kontextus megegyezik, az előbbiben azonban ezen a ponton is megfigyelhető a metafilológiai gondolkodás, amely egy igazán különleges metaforikus átfedést eredményez. A küldetés Boros Baratheonnál – véletlenül – rossz időzítésű, Aemond Targaryen ugyanis megelőzi Luke-ot, majd az „adósságra" emlékezteti (szúrja ki a saját szemét, ezzel fizetve a régi sérelemért, Aemond egyik szemének elvesztéséért)....

A kegyetlen jelenetekben bővelkedő Fire & Blood című Martin-opusban metaforikus funkciója (is) van a testi folyamatoknak. Jó példa erre a Sárkányok Táncát közvetlenül megelőző egyik jelenet, melyben (ismét) a hercegnő, Rhaenyra teste kerül a középpontba. Pontosabban a test és még valami, ami attól – részben – idegen. „A gyermek érkezése – írja Gyldayn főmester – még egy holdfordultáig nem lett volna esedékes, de a Királyvárból érkező hírek fekete dühvel emésztették a hercegnőt, és az idegeskedés valószínűleg beindította a szülést, mintha a benne lakó csecsemő is dühbe gurult volna, és kétségbeesetten próbált volna világra jönni....