sci-fi

Baka L. Patrik: Doboztankönyv – Hátlapszöveg A szlovákiai oktatás reformtervezeteként felfogható, 2022-ben közzétett Oktatás a 21. században című dokumentum szerint a Nyelv és kommunikáció területén belül a hangsúlyok a kommunikációs képességek fejlesztésére, a szövegértésre, a sokszínűség elfogadását elősegítő gyakorlatokra és az élménypedagógiára kell kerüljenek. Irodalomból a nehezen befogadható klasszikusok helyett azokat a kortárs alkotásokat érdemes előtérbe állítani, amelyek könnyen érthetők, és mivel a jelen kihívásaira reagálnak, eleve érdekesebbek a diákok számára....

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatának Távoli galaxisok, közeli valóság: a science fiction és az űrkutatás határán című epizódjában Szabados Bettina és Szilágyi Adrienn műsor- és projektvezetők a tudomány és a fikció különböző vetületeiről, kapcsolatrendszeréről kérdezték Facskó Gábor űrfizikust és H. Nagy Péter popkultúra-kutatót. A tudománynépszerűsítő-ismeretterjesztő beszélgetés az alábbi linken érhető el: Párbeszéd a sci-firől

„A dögvész mindent egybevetve felért egy részletekben adagolt harmadik világháborúval. Igazság szerint ez idő alatt számos kisebb, ám annál véresebb háború dúlt szerte a világon. ostoba torzsalkodások nagy anyagi és emberi életben számolt áldozatokkal. Névleg ádáz, idegen ellenségekkel szemben, önvédelemből vívták őket, ám az esetek nagy részében valójában alkalmatlan vezetők robbantották ki a háborúkat, mert nem volt más ötletük. Tisztában voltak vele, hogy rettegésre, gyanakvásra, gyűlöletre, nélkülözésre és kapzsiságra alapozva hazafias, háborúpárti érzelmeket szíthatnak....

A Denis Villeneuve által rendezett Dűne ismét ráirányította a figyelmet a Dűne-univerzumra. Frank Herbert több mint félévszázados művét az egyik legjelentősebb sci-fi-ként tartja számon az emberi kultúra, mely tartós sikerhez nagyban hozzájárul a regényvilág egy különösen lényeges fókusza. Az első könyv 2019-es – igen tetszetős – magyar kiadásához a szerkesztő, Takács Gábor írt egy előszót, amelyben a következőképpen jelöli ki a mű helyét, miközben az említett perspektívát hangsúlyozza: „A Dűne volt az első olyan sci-fi-regény, amely a maga összetettségében igyekezett megmutatni egy bolygó ökológiáját: a világ egy hatalmas, bonyolult rendszer, amely alakítható, és bármilyen apró változás a rendszer egészére kihatással van....

2005-ben jelent meg Michael Hanlon The Science of the Hitchhiker’s Guide to the Galaxy című munkája Douglas Adams kultikus regényciklusáról (magyarul A Galaxis Útikalauz tudománya címmel jött ki az Új Polihisztor sorozatban, az Akadémiai Kiadó gondozásában, 2011-ben). Hanlon szerint „[…] a Galaxis Útikalauz minden hóbortossága ellenére valódi tudományos és technológiai kérdéseket feszeget. Douglas Adams szépen ráült az Új Kozmológia – az Ősbummok, a fekete lyukak és a Nagy Egységesítés Elméletek – érdeklődéshullámára, és ügyesen meglovagolta....

A 14. századi pestisjárvány valószínűleg a kulturális járványtan vagy járványtörténelem favoritja, mivel ez jobban rögzült a mindenkori köztudatban a többi járványhoz képest; ahogyan a nagy fajkihalási hullámok esetében nagyságrendekkel többen ismerik a dinoszauruszok eltűnésének történetét, mint a jóval nagyobb kihalási eseményeket. Ennek nyilvánvalóan kulturális okai vannak, a fekete halál 1348-as tarolása sokféle módon rögzült a kulturális emlékezetben, az irodalomtól a képzőművészeten át a várostörténetekig. A „kihalt a világ egyharmada" megállapítás (mely akár tényszerű is lehet, de nyilvánvalóan csak közelítés) nagy karriert futott be a művelődéstörténetben, tankönyvek idézik, irodalmi művekben, később filmekben szerepel, vagyis a médiagépezet által fenn- és készenlétben tartott bombasztikus alakzata a járványokról szóló diskurzusoknak....