sci-fi

Valamiért azt gondolom (persze ez csak megérzés; statisztika nem áll a rendelkezésemre), hogy Ray Bradburyt magyarul kevesebben olvasnak, mint kellene. Pedig az Agave Könyvek rendületlenül szállítja az újabb és újabb zseniális Bradbury-köteteket, nemrég például a mester horrornovelláit tartalmazó 1955-ös Októberi vidéket. Horrort írok, pedig Bradbury igazából kategorizálhatatlan, vagy még pontosabban: minden kategória felett áll. A könyv impresszumában az áll: „Műfaj: szépirodalom". Maradjunk hát ennél. A tizenkilenc novellát és egy rendhagyó előszót tartalmazó kötet minden írása tartogat felfedeznivalót az olvasó számára....

Richard Shusterman Pragmatista esztétika c. gondolatmenetében szerepel egy izgalmas szembeállítás: „túl korai lenne levonni azt a következtetést, hogy a populáris művészet egyetlen klasszikusa sem fog fennmaradni az esztétikai élvezetek tárgyaként. Könnyebb elképzelni, hogy egyesek megmaradnak, mint azt elhinni, hogy manapság is sokan olvassák Homéroszt puszta kedvtelésből." Ez a Homéroszra vonatkozó valószínűtlenség mondjuk Thomas A. Szlezák Homérosz c. könyvének fényében azért valamelyest árnyalható, ugyanakkor érdekes módon összefügghet a populáris irodalom egy korszakos tendenciájával....

A science fiction keretein belül az idegenségről többféle módon gondolkodhatunk, ahogy erről Brandon Hackett Xeno c. regénye is tanúskodik. Fizika/kozmológia. A féregjárat vagy a téridő-görbület valamilyen más extrém formája az egyetlen reményünk a gyors csillagközi utazásra, egy féregjáratokkal átszőtt univerzum képe pedig elég monumentális ahhoz, hogy még a galaktikus méreteket is meghaladjuk. A Xeno egy mesterségesen létrehozott féregjárat-hálózat, egy félelmetesen fejlett technológia szerepeltetésével kozmológiai léptékűvé alakít át egy űrkalandot, ezzel áttekinthetővé teszi a világegyetemet, de ugyanezzel a megoldással olyan helyként is felvillantja, amely emberidegen....

Altered Carbon címmel a Netflixen február 2-tól indul a Richard Morgan azonos című regényéből készült sorozat, ez pedig arra ösztönzött bennünket, hogy újra kézbe vegyük a Valós halál Agave Könyvek által nemrég felújított kiadását, és megnézzük, hogy mond-e még valamit „a 2000-es évek legnépszerűbb cyberpunk regénye" (idézet a regény hátlapjáról) a mai olvasónak. Örömmel jelenthetjük, hogy a regény az elmúlt bő másfél évtizedben semmit sem veszített az aktualitásából. Számos példát lehetne hozni ennek az állításnak az alátámasztására, mi most csak egyet említünk: a tudat digitalizálásának kérdését....

Kim Stanley Robinson 2312 című regénye a science fiction egyik legnagyobb pillanata. Többszöri újraolvasásra is hallatlanul jól működik. Sőt, a cselekményt megakasztó listák, kivonatok és úgynevezett kvantumséták funkciója az újraolvasás során érvényesül igazán; mivel a mozaik elemeinek rakosgatása a műegész tudatában és egyben halasztódó távlatában lesz igazán élvezetes. A megszakítást jelentő szövegrészek fragmentumok, melyek optikai értelemben is átrendezik a regényfelületet: a listák szimpla kifejezéseket, a kivonatok szintaktikailag befejezetlen részleteket, a kvantumséták pedig pixelszerű, hézagos narratív elemeket tartalmaznak....

A tudomány mai álláspontja, illetve a tudósok többsége szerint az emberiség jövője a világűrben van. A Föld a kimerülés jeleit mutatja (pl. globális felmelegedés, fajkihalás stb.), és ha ez így megy tovább, a helyzet könnyen tarthatatlanná válik. Az emberiségnek új bolygó után kell néznie. De ha túléljük is a közeljövőt, hosszabb távon mindenképpen számolni kell a Naprendszer és a Föld pusztulásával; bár ki tudja, lesz-e akkor (úgy négy és fél milliárd év múlva) egyáltalán emberi faj....