Szabó István Zoltán: Neuromancia: A technika kérdése William Gibson regényeiben, esszéiben és költészetében. MA Populáris Kultúra Kutatócsoport monográfiák 4. Prae Kiadó, Budapest, 2025. -- Hátlapszöveg

Szabó István Zoltán (Steve) Neuromancia című könyvének fókuszában William Gibson írásai állnak. A cyberpunk küszöb az egyik legfontosabb törés vagy mutáció a sci-fi, a rétegkultúrák és a populáris irodalom kapcsolatát érintő dinamikus hálózat történetében; melyet azonban nem érthetünk meg egyetlen megközelítési útvonal felől. A szerző Gibson prózáját és esszéit Heidegger technika-fogalmával lépteti párbeszédbe, kibontja a Sprawl-trilógia technikai fejlődéssel összefüggő reflexióit; érzékenyen tárgyalja, hogy a test átprogramozása hogyan módosítja az ember fogalmát....

Részlet H. Nagy Péter Karanténkultúra: Örökség című könyvének előszavából

Szóval egyelőre szerencsés túlélők vagyunk; ahogy ez az odúban készült könyv is talán az. A Karanténkultúra: Örökség százötven darab rövid, nagyjából azonos terjedelmű fragmentumot tartalmaz, melyek anno a Facebookon voltak olvashatók mint a jövőből – azaz innen – származó poénos kvázi- vagy fiktív idézetek; majd a Karanténkultúra és járványvilág (Prae, 2020), illetve a Karanténkultúra: A folytatás (Prae, 2021) című köteteim egy-egy fejezetét képezték. (Soha nem hittem, hogy ez lehetséges lesz, mármint a közösségi médiában induló instrumentális szövegek landolása nyomtatásban; mindenesetre negyvenet tartalmazott a Járványvilág, hatvanat a Folytatás, ötven esszé pedig itt jelenik meg először printben....

Kaland, humor és társadalmi tükör

John Scalzi korunk egyik legtermékenyebb sci-fi-írója. Az évek során több stílusban és médiumban kipróbálta magát, napjainkban is ír filmrecenziókat, esszéket is. A Whatever nevű blogja az egyik legrégibb a maga nemében. Első műve 2019-ben Vének háborúja címen jelent meg magyar fordításban és mára már kultuszkönyvvé vált. A szerző 2010-ben elnyerte az Amerikai Science-Fiction és Fantasy Írószövetség elnöki tisztségét. Az általam olvasott Állati gonosz című könyv 2023-ban Rusznyák Csaba fordításában jelent meg az Agave Könyvek gondozásában....

Egy mondat a zsarnokságról -- Philip K. Dick: Szabad Albemuth Rádió

„Megértettem, hogy az USA és az SZSZKSZ a Birodalom két része, ahogy azt Diocletianus császár pusztán adminisztratív célzattal felosztotta; a mélyben ez egy egység, egy értékrendszerrel. Ez az értékrendszer pedig az állam felsőbbrendűsége. Az individuum ezen a skálán mit sem számít, s akik az állam ellen fordulnak és kialakítják saját értékeiket, azok az ellenségek." (114.) Az Agave kiadó szerencsére a Philip K. Dick életműkiadás lezárultával sem hagyja porosodni kedvenc szerzőnk műveit....

Utolsó előzetes H. Nagy Péter Karanténkultúra: Örökség című, hamarosan megjelenő könyvéből -- 138. miniesszé: Dream Theater: The Alien

Kilátás a világ tetejéről. A Dream Theater az egyik legkomplexebb zenét játszó banda. Erről az is tanúskodik, hogy ez a tökéletesen egyéni hangzás (a jazzmetál és a progresszív rock ötvözete) fergetegesen szól élőben. Egy Dream Theater koncerten a zenei összhatás a CD-anyagokhoz képest is fokozódik, kimozdítva azt a – médiatechnológiailag meghatározott – beidegződést, hogy a kortárs zene elsődlegesen hangfelvétel és csak másodlagosan előadás formájában létezik. Még anno a Systematic Chaos című albumának megjelenése (2007) után a Dream Theater földkörüli turnéra indult, melyről készült egy 180 perces film (DVD-n Chaos in Motion címmel jelent meg)....

A sárkányképzet és a posztfantasztikus imagináció - Recenzió Keserű József Lehetnek sárkányaid is című könyvéről

[Megkértük az AI-t, írjon Keserű József legutóbbi könyvéről egy recenziót H. Nagy Péter stílusában. A végeredményt minimális változtatásokkal, kommentár nélkül közöljük. A kísérlet egy szélesebb körű, az AI és a stílus kérdéséhez kapcsolódó kutatás része.] Keserű József Lehetnek sárkányaid is (Prae, 2021) című monográfiája nem csupán egy irodalomtörténeti és -elméleti térkép újraszabása, hanem a (poszt)fantasztikus irodalom értelmezési horizontjának radikális újrakeretezése is. A szerző nem elégszik meg a klasszikus fantasy-fogalmak reprodukciójával, hanem szisztematikusan dekonstruktálja azokat, miközben a kultúraelméleti nyelvet összehangolja a populáris reprezentációk retorikájával....