könyv

Octavia E. Butler a science fiction klasszikusa. Magam azonban inkább úgy szoktam fogalmazni, hogy a nem technológiai indíttatású sci-fi mérföldköve. A regényei többségében ugyanis a tudományos gondolkodás és érvelés nem kap akkora hangsúlyt, hogy ez a címke az esetében maradéktalanul elfogadható legyen; az életműve korántsem homogén. Butler inkább – jó értelemben véve – deviáns, és ez okoz azért némi dilemmát a recepciójában. Felfigyelhetünk erre az Agave kiadónál – nemrég Kleinheincz Csilla fordításában – napvilágot látott Rokonság című regény kapcsán is....

„– Ez valamiféle versengés, küzdelem, aminek vannak szabályai. És valami bejutott. Benyomult a völgybe. Tizennyolc évvel ezelőtt talált egy gyengepontot. Egy repedést, amin át be tudott hatolni. Mindig is próbálkozott, örök időktől fogva. Kettejük között ez örök konfliktus. Ő építette ezt az egészet, ezt a világot. Aztán a másik kihasználta a szabályokat, bejutott, és mindent megváltoztatott." (123.) A kozmosz bábjai az 1956-os Glass of Darkness átdolgozása. Magyarul először a Valhalla Páholynál jelent meg, 1998-ban, Szántai Zsolt fordításában, valószínűleg bombasztikusnak szánt, de erősen másodosztályú benyomást keltő és a történetre semmilyen formában nem utaló borítóval....

A Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke egy impozáns tanulmánykötetet készített a 70. életévét betöltő Szabó András professzor tiszteletére. A Didicisse fideliter artes című könyv szerkesztői munkálataiban kutatócsoportunkból Keserű József és H. Nagy Péter vett részt (Polgár Anikó és Lőrincz Gábor munkatársaként). A kiadvány öt blokkjából a harmadik a populáris kultúrával és a populáris irodalommal foglalkozik. A modulban szereplő írások a következők: Benyovszky Krisztián: Jelmezpróba a Baker Streeten. Etnikai sztereotípiák vizsgálata Arthur Conan Doyle Botrány Csehországban című novellájában és Petr Kopl képregény-adaptációjában; H....

„Nagyon is lehetséges, hogy az Ivadék a legelborzasztóbb könyv, amit valaha olvasni fogsz" – olvasható Jack Ketchum Ivadék című regényének hátlapján Robert Bloch ajánlása. Jóllehet az ilyen ajánlásokat nem árt óvatosan kezelni (még akkor is – sőt, talán különösen akkor –, ha „nagy" nevektől származnak; igen, rád gondolok, Stephen King), a reklámszöveg ezúttal nem áll távol a valóságtól. Az Ivadék valóban elborzasztó könyv, de annak, aki olvasta a szerző korábban megjelent regényeit, A szomszéd lányt és a Holt idényt, valószínűleg nem a „legelborzasztóbb"....

„A dögvész mindent egybevetve felért egy részletekben adagolt harmadik világháborúval. Igazság szerint ez idő alatt számos kisebb, ám annál véresebb háború dúlt szerte a világon. ostoba torzsalkodások nagy anyagi és emberi életben számolt áldozatokkal. Névleg ádáz, idegen ellenségekkel szemben, önvédelemből vívták őket, ám az esetek nagy részében valójában alkalmatlan vezetők robbantották ki a háborúkat, mert nem volt más ötletük. Tisztában voltak vele, hogy rettegésre, gyanakvásra, gyűlöletre, nélkülözésre és kapzsiságra alapozva hazafias, háborúpárti érzelmeket szíthatnak....

A Denis Villeneuve által rendezett Dűne ismét ráirányította a figyelmet a Dűne-univerzumra. Frank Herbert több mint félévszázados művét az egyik legjelentősebb sci-fi-ként tartja számon az emberi kultúra, mely tartós sikerhez nagyban hozzájárul a regényvilág egy különösen lényeges fókusza. Az első könyv 2019-es – igen tetszetős – magyar kiadásához a szerkesztő, Takács Gábor írt egy előszót, amelyben a következőképpen jelöli ki a mű helyét, miközben az említett perspektívát hangsúlyozza: „A Dűne volt az első olyan sci-fi-regény, amely a maga összetettségében igyekezett megmutatni egy bolygó ökológiáját: a világ egy hatalmas, bonyolult rendszer, amely alakítható, és bármilyen apró változás a rendszer egészére kihatással van....