könyv

Tartalom Intro I. A tapintat kultúrája (Sorozatesztétika) Miért kék az ég? (Az elnök emberei, s05e13) Ovális horizont (Még egyszer Az elnök embereiről) Családbarát metafizika (Te szent ég!, s06e09) A Jagger nevű filozófus (Doktor House, s01e01) A visszanyert derű (Agymenők, s01e00 vs. s01e01) Miles Davis ist ihnen unbekannt? (Homeland, s01e10) A hírszerzés hermeneutikája (Homeland, s08e12) Civilizációs küldetés (Híradósok, s01e10) Metahumanista komédiázás (Az agyament műszak, s02e16 Sérülékeny mindennapok (A kijelölt túlélő, s03e10)...

2005-ben jelent meg Michael Hanlon The Science of the Hitchhiker’s Guide to the Galaxy című munkája Douglas Adams kultikus regényciklusáról (magyarul A Galaxis Útikalauz tudománya címmel jött ki az Új Polihisztor sorozatban, az Akadémiai Kiadó gondozásában, 2011-ben). Hanlon szerint „[…] a Galaxis Útikalauz minden hóbortossága ellenére valódi tudományos és technológiai kérdéseket feszeget. Douglas Adams szépen ráült az Új Kozmológia – az Ősbummok, a fekete lyukak és a Nagy Egységesítés Elméletek – érdeklődéshullámára, és ügyesen meglovagolta....

A 14. századi pestisjárvány valószínűleg a kulturális járványtan vagy járványtörténelem favoritja, mivel ez jobban rögzült a mindenkori köztudatban a többi járványhoz képest; ahogyan a nagy fajkihalási hullámok esetében nagyságrendekkel többen ismerik a dinoszauruszok eltűnésének történetét, mint a jóval nagyobb kihalási eseményeket. Ennek nyilvánvalóan kulturális okai vannak, a fekete halál 1348-as tarolása sokféle módon rögzült a kulturális emlékezetben, az irodalomtól a képzőművészeten át a várostörténetekig. A „kihalt a világ egyharmada" megállapítás (mely akár tényszerű is lehet, de nyilvánvalóan csak közelítés) nagy karriert futott be a művelődéstörténetben, tankönyvek idézik, irodalmi művekben, később filmekben szerepel, vagyis a médiagépezet által fenn- és készenlétben tartott bombasztikus alakzata a járványokról szóló diskurzusoknak....

Előszó 1. Epidemiológiai ponyvaelemzés. Robin Cook Járvány című regényéről (és kontextusairól) 2. Drakula összerakása (Bram Stoker + Elizabeth Kostova) A Déli Végek-trilógia (és az X Térség) komplexitása (Jeff VanderMeer: Expedíció, Kontroll, Fantomfény) 3. A fajzatok eredete (Moskát Anita: Irha és bőr) Az emberek halnak, a gomba él. Sepsi László Termőtestek című regényéről (és bizonyos kontextusairól) Selmecbánya látképe és mikrovilága (N. Tóth Anikó: A szalamandra mosolya – A selmeci különös hölgy legendáriumából)...

„De azért furcsa érzés volt egy olyan verstől függeni, aminek a jelentését nem is értik igazán; ahogy kiterítette a régi, foltos benzinkutas térképeket, amiket a háború előtt ingyen osztogattak, felmerült Handy atyában, hogy ez talán az elfajzás stigmája. Rossz ómen… nem csak a kor rossz, ők maguk is rosszak lettek; a minőség beléjük szorult." Megosztó kötettel érkezett a végéhez Philip K. Dick SF életművének magyar nyelvű kiadása az Agave kiadó jóvoltából....

Az Agave Kiadó jóvoltából ismét megjelent Dan Simmons Hyperion című nagyszabású regényének új magyar kiadása (Huszár András fordításában), újraszerkesztett változatban. A regényt nemcsak a modern űropera, hanem az egész sci-fi irodalom egyik legkiválóbb darabjaként tartjuk számon. Hét kiválasztott zarándok tart a Hyperion bolygón megnyíló időkripták felé, hogy az intergalaktikus háború fenyegetése közepette a rejtélyes, szerves és szervetlen tulajdonságokat egyesítő gyilkológép, a Shrike elé járuljanak kívánságaikkal. Egyikük felveti, hogy a túlélésük múlhat azon, ha megismerik egymás indítékait, majd megegyeznek, hogy megosztják egymással a történeteiket....