Belső kozmosz – Izsó Zita: Bekerített erdő (Scolar, 2022)

„…az utolsó fényévet már maga teszi meg, sem nap, sem hold, nem kísérhetik, nem állnak mellé csillagai, Barátom lássuk álmainkat is, a zónázó idő addigra elfelejt minden emberit." (Hegedűs Gyöngyi: Enkidu pihenni vágyik) Képzeljünk el egy könyvesboltot, melyben a kiadványokat borítóképek alapján kategorizálják. Ez esetben Izsó Zita Bekerített erdő című verseskötete alighanem a sci-fi szekcióba kerülne. A frontborítón (Papp Rita szép munkája) űrsötétből előpulzáló csillagok adják a hátteret, középen pedig szkafandersisak üvegén fenyves tükröződik....

A sűrű sötét erdő fogságában – Max Brooks: Ösztönlények. A Rainier-hegyi nagylábútámadás hiteles beszámolója

Ha nem tudnánk, hogy Max Brooks általában apokaliptikus témákban utazik, azt gondolhatnánk az „ösztönlények" kifejezés alapján, hogy kemény thriller vagy épp pornó született a tollából. Szerencsére, ha a cím nem is, a név és jelen esetben az alcím kötelez. Az Ösztönlények egy zseniális, világvége-közeli környezetben és helyzetben játszódó biológiai horror. A regény sok szövegréteget mozgatva ragad meg egy természeti katasztrófát és annak hatásait egy közösségre. A fejezetek elején híres írók idézetei szerepelnek az emberi és a biológiai természetről, akadnak szövegrészletek a főhős bátyjának utólagos nyilatkozataiból és egyéb interjú- és cikkrészletek, melyek értelmezik a helyzetet....

Mesterséges istenek – Philip K. Dick: Vulcanus kalapácsa

„A racionálisan irányított stabil társadalom, mint a miénk is, legyőzi a vágyait. Viszont egy gyorsan változó, instabil társadalomban a legalsó osztályoknak jó esélyük van megszerezni a hatalmat. A legalsó osztályok lényegében kalandorok, akik szerencsejátéknak fogják fel az életet, nem pedig feladatnak, amiben a tét a társadalmi hatalom." (75) 2029-ben a harmadik világháború után a világot az Egység uralja. Az Egység élén az aktuálisan legfejlettebb Vulcanus 3 szuperszámítógép áll, aki káoszból rendet teremtett, az élet minden területét dominálja, és akivel csupán egyetlen személy léphet kapcsolatba, hogy betáplálja a gépbe a döntései meghozatalához szükséges adatokat....

Elménk sötét bugyrai – Philip K. Dick: A halál útvesztője

„Ez a munka is éppúgy untatta, mint a többi. Lement hát a hajórádióhoz, és tobozmirigyét vezetékekkel az elektródákhoz kapcsolta. A vezetékeken át az ima az adóhoz, onnan a legközelebbi reléhálózatba jutott: néhány nap alatt bejárta a galaxist, és – remélte – felfogták valamelyik istenvilágon." (7.) Mit tehet az ember, ha elégedetlen az életével, fásult, céltalannak érzi magát? Ha a Delmak-O-ra vált jegyet, garantáltan ki fog zökkenni a komfortzónájából. A kihalt, csupán szürreális robot-állatvilággal rendelkező gyarmatbolygón tizennégy, látszólag idegen ember gyűlik össze, akik azt sem tudják, hogy pontosan mi a feladatuk, és hogy kezdjenek hozzá a megvalósításához, mert a bolygóközi kommunikációs rendszerük elromlik, így végleg magukra maradnak és a bolygót sem tudják elhagyni....

Ébredjetek, alvók! – Philip K. Dick: Repedés a térben

Képzeljük el, hogy a Surranónk, azaz a teleportszerű készülékünk meghibásodik, és a falában hirtelen portál nyílik egy alternatív, látszólag érintetlen Földre. Mit kezdenénk az ölünkbe hullott csodás lehetőséggel? Ezzel a helyzettel szembesülnek Dick magyarul legutóbb megjelent regényének hősei. A történetet az Egyesült Királyságban először Cantata 140 címen közölték a The Magazine of Fantasy & Science Fiction 1964-es számában, majd 1966-ban kötetben is kiadták. A fentebbi cím Johann Sebastian Bach zeneművére, a Wachet auf, ruft uns die Stimme-re utal, amelyet angolul Sleepers Awake-ként ismernek....

Stålenhag körei

Simon Stålenhag svéd digitális művész könyvei példaértékű fejleményei a korszerű médiumközi látásmódnak. Olyan professzionális munkák, melyek egyértelműen a könyvkultúra technikai médiumok felőli újragondolásáról és megújításáról tanúskodnak. A könyv tároló monopóliumának a megszűnése együtt járt az irodalom újabb médiatechnikai váltásával, mely egyfelől a vizuális kultúra, másfelől a digitális rendszerek bevonásával történt. Tudatosítva, hogy az irodalom nemcsak szöveg, hanem több médium találkozási pontjaként működik, a jelentést generáló rétegek pedig nem valamiféle automatikus összeállásként foghatók fel, hanem a mediális különbségek, az egymást felülíró és átrendező közegek dimenzióiban létesülnek....