Laboda Róbert karantÉNnapló című kötetének borítóját Gyenes Gábor készítette. A címlapon és a hátlapon egy vizes ablak részlete látható belülről. Az üvegen lecsorgó vízcseppek és a pára letörlésével keletkezett folt áttetszővé teszik az anyagot, amelyen keresztül megpillanthatók a külvilág elmosódott fényei. Remek vizuális megoldás (és látásmód), ami találkozik a címben jelölt szavak jelentésárnyalataival és a kötet egyik többször visszatérő alakzatával, a bezártsággal. A kép tehát utal a karanténra, az énre és a naplóra is, amennyiben mindhárom valamilyen belső perspektívával van kapcsolatban....

Jerikó közelében. Bartók Imre Fém című regényében van egy faemberes jelenet, melyben egy óriási kép leesik a falról, és kiömlik belőle minden, amit ábrázol, elárasztva az orvosi szobát. A festmény alakjainak és a rendelőnek összeolvadnak, egymásba fordulnak a határai, majd az írás a mozgó képi rétegek részletes leírásává válik, ami eltéríti és dinamizálja a vizuális reprezentációt. A Bosch-kép figurái és embertelen teremtményei ideiglenesen birtokba veszik a regénybeli valóságot, amely éppen ezáltal kérdőjeleződik meg az adott ponton....

Az Érsekújvárott élő – és a komáromi Selye János Egyetemen oktató – H. Nagy Péter egyik legtermékenyebb és legsokoldalúbb irodalmárunk. Szabatos tudományos dolgozatok és esszéisztikusan személyes értelmezések egyaránt megtalálhatók a bibliográfiájában. Eredendő kutatási területe a modern és a kortárs költészet (Baudelaire-től Kovács András Ferencig). A covid időszakában közölt – s utóbb kötetsorozattá rendezett – járványjegyzetei mellett újabban kanadai útinapló szerzőjeként is a közérdekű személyesség útjait keresi – az ismeretterjesztés és tudomány-népszerűsítés folytonos szándékával....

Baka L. Patrik: Múlthasadás. Bevezetés a magyar alternatív történelmi regény olvasásába – Hátlap „»Mi lett volna, ha…?« Egy olyan kérdés, ami mindannyiunk mindennapjaiban ott bujkál, a legjelentéktelenebb alternatíváktól kezdve a sorsfordítókig. Hisz ha tegnap este feloltottam volna a lámpát, nem estem volna el. Ha beszereltettem volna a riasztót, talán nem sikerül kirabolniuk. Hogyha egy perccel később indultam volna útnak, nem karamboloztam volna, és nem halt volna meg senki... De, ha mondjuk Paulus tábornok nem fogadta volna meg a Führer parancsát, és Sztálingrádnál kitört volna az oroszok gyűrűjéből, úgy könnyen lehet, ez a könyv most németül íródna… Ha íródna egyáltalán....

HARCSA VERONIKA (1982) jazz köré szerveződő, számos díjjal elismert énekesi-dalszerzői életműve több műfajt magába ölel, s összművészeti ambícióval is ékes. Első lemezét épp húsz éve adta ki; nemzetközi sikerei sem meglepőek. Művészeti világa az alternatív-elektronikus könnyűzenétől nép- vagy világzenei szólamokon át a kortárs operajátszásig terjed. Formációi (Harcsa Veronika Quartet, Erik Sumo Band, Bin-Jip, Next.Ape stb.) közül ez idő tájt talán a gitáros Gyémánt Bálinttal alkotott duója a legismertebb; irodalmi műsorai mindeközben az énekelt vers hagyományát terelik új és új utakra....

A 2021 novemberében, a MOME filmstúdiójában készült, 23:36 perces felvétel elérhető a YouTube-on. Előadók: Harcsa Veronika – ének, Keszég László – próza, Márkos Albert – cselló, Benkő Róbert – bőgő, Pándi Balázs – dob. Tandori Dezső verseit megzenésítette Márkos Albert. Kezdetben volt az ének. Papírra kerülve vers lett belőle, abból idővel énekelt vers, újra. A levegő átfényesítése egy tisztább tüdő üzeneteivel. Ehhez tartozó élményünk lehet, hogy a zene is költészet, csak zongora biztosítja a verslábakat, nagybőgő a központozást....