Párbeszéd a sci-firől

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatának Távoli galaxisok, közeli valóság: a science fiction és az űrkutatás határán című epizódjában Szabados Bettina és Szilágyi Adrienn műsor- és projektvezetők a tudomány és a fikció különböző vetületeiről, kapcsolatrendszeréről kérdezték Facskó Gábor űrfizikust és H. Nagy Péter popkultúra-kutatót. A tudománynépszerűsítő-ismeretterjesztő beszélgetés az alábbi linken érhető el: Párbeszéd a sci-firől

A Dűne ajánlói

A Denis Villeneuve által rendezett Dűne ismét ráirányította a figyelmet a Dűne-univerzumra. Frank Herbert több mint félévszázados művét az egyik legjelentősebb sci-fi-ként tartja számon az emberi kultúra, mely tartós sikerhez nagyban hozzájárul a regényvilág egy különösen lényeges fókusza. Az első könyv 2019-es – igen tetszetős – magyar kiadásához a szerkesztő, Takács Gábor írt egy előszót, amelyben a következőképpen jelöli ki a mű helyét, miközben az említett perspektívát hangsúlyozza: „A Dűne volt az első olyan sci-fi-regény, amely a maga összetettségében igyekezett megmutatni egy bolygó ökológiáját: a világ egy hatalmas, bonyolult rendszer, amely alakítható, és bármilyen apró változás a rendszer egészére kihatással van....

42

2005-ben jelent meg Michael Hanlon The Science of the Hitchhiker’s Guide to the Galaxy című munkája Douglas Adams kultikus regényciklusáról (magyarul A Galaxis Útikalauz tudománya címmel jött ki az Új Polihisztor sorozatban, az Akadémiai Kiadó gondozásában, 2011-ben). Hanlon szerint „[…] a Galaxis Útikalauz minden hóbortossága ellenére valódi tudományos és technológiai kérdéseket feszeget. Douglas Adams szépen ráült az Új Kozmológia – az Ősbummok, a fekete lyukak és a Nagy Egységesítés Elméletek – érdeklődéshullámára, és ügyesen meglovagolta....

Pestis és időutazás -- Connie Willis: Ítélet Könyve

A 14. századi pestisjárvány valószínűleg a kulturális járványtan vagy járványtörténelem favoritja, mivel ez jobban rögzült a mindenkori köztudatban a többi járványhoz képest; ahogyan a nagy fajkihalási hullámok esetében nagyságrendekkel többen ismerik a dinoszauruszok eltűnésének történetét, mint a jóval nagyobb kihalási eseményeket. Ennek nyilvánvalóan kulturális okai vannak, a fekete halál 1348-as tarolása sokféle módon rögzült a kulturális emlékezetben, az irodalomtól a képzőművészeten át a várostörténetekig. A „kihalt a világ egyharmada" megállapítás (mely akár tényszerű is lehet, de nyilvánvalóan csak közelítés) nagy karriert futott be a művelődéstörténetben, tankönyvek idézik, irodalmi művekben, később filmekben szerepel, vagyis a médiagépezet által fenn- és készenlétben tartott bombasztikus alakzata a járványokról szóló diskurzusoknak....

H. Nagy Péter: Evidens közegek – Tartalom

Előszó 1. Epidemiológiai ponyvaelemzés. Robin Cook Járvány című regényéről (és kontextusairól) 2. Drakula összerakása (Bram Stoker + Elizabeth Kostova) A Déli Végek-trilógia (és az X Térség) komplexitása (Jeff VanderMeer: Expedíció, Kontroll, Fantomfény) 3. A fajzatok eredete (Moskát Anita: Irha és bőr) Az emberek halnak, a gomba él. Sepsi László Termőtestek című regényéről (és bizonyos kontextusairól) Selmecbánya látképe és mikrovilága (N. Tóth Anikó: A szalamandra mosolya – A selmeci különös hölgy legendáriumából)...

A Shrike-változat

Az Agave Kiadó jóvoltából ismét megjelent Dan Simmons Hyperion című nagyszabású regényének új magyar kiadása (Huszár András fordításában), újraszerkesztett változatban. A regényt nemcsak a modern űropera, hanem az egész sci-fi irodalom egyik legkiválóbb darabjaként tartjuk számon. Hét kiválasztott zarándok tart a Hyperion bolygón megnyíló időkripták felé, hogy az intergalaktikus háború fenyegetése közepette a rejtélyes, szerves és szervetlen tulajdonságokat egyesítő gyilkológép, a Shrike elé járuljanak kívánságaikkal. Egyikük felveti, hogy a túlélésük múlhat azon, ha megismerik egymás indítékait, majd megegyeznek, hogy megosztják egymással a történeteiket....