H. Nagy Péter

Ennek nem lesz jó vége. A Földet elpusztító üstökös (vagy kisbolygó) képe régóta benne van a pakliban. Maradjunk széttartóak, a téma amúgy is konvergál (nélkülünk is). Vajda János Az üstökös című, 1882-ben írt verse a magányossággal társította ezt az alakzatot. (A 19. században még nem tudták a csillagászok, hogy honnan származnak az üstökösök; az Oort-felhőt és a Kuiper-övet csak a 20. században fedezték fel.) A magyar költő részéről az antropomorfizmus egyszerre ön- és areferenciális....

Laboda Róbert karantÉNnapló című kötetének borítóját Gyenes Gábor készítette. A címlapon és a hátlapon egy vizes ablak részlete látható belülről. Az üvegen lecsorgó vízcseppek és a pára letörlésével keletkezett folt áttetszővé teszik az anyagot, amelyen keresztül megpillanthatók a külvilág elmosódott fényei. Remek vizuális megoldás (és látásmód), ami találkozik a címben jelölt szavak jelentésárnyalataival és a kötet egyik többször visszatérő alakzatával, a bezártsággal. A kép tehát utal a karanténra, az énre és a naplóra is, amennyiben mindhárom valamilyen belső perspektívával van kapcsolatban....

Jerikó közelében. Bartók Imre Fém című regényében van egy faemberes jelenet, melyben egy óriási kép leesik a falról, és kiömlik belőle minden, amit ábrázol, elárasztva az orvosi szobát. A festmény alakjainak és a rendelőnek összeolvadnak, egymásba fordulnak a határai, majd az írás a mozgó képi rétegek részletes leírásává válik, ami eltéríti és dinamizálja a vizuális reprezentációt. A Bosch-kép figurái és embertelen teremtményei ideiglenesen birtokba veszik a regénybeli valóságot, amely éppen ezáltal kérdőjeleződik meg az adott ponton....

„A kötetben szereplő SF-monológok science fiction és különböző fantasztikus regényeket parafrazáló, bricolage-technikával készített, olvasás közben spontánul lejegyzett versek. A monológ címe mindig az idézett regény címével azonos, a feltüntetett szerző a regény egyik szereplője (tehát nem a regény szerzője vagy fordítója), akinek a nézőpontjából elhangzik a monológ. A vers a regény szövegéből származó idézetekből, rájátszásokból áll össze, de azok nem mindig identikusak, illetve klasszikus költeményekből származó utalásokkal (pl. Hölderlin, Baudelaire, Ady, Babits stb....

Péter H. Nagy - Orsolya Hegedűs: The complexity of Southern Reach Trilogy (and Area X).

Octavia E. Butler a science fiction klasszikusa. Magam azonban inkább úgy szoktam fogalmazni, hogy a nem technológiai indíttatású sci-fi mérföldköve. A regényei többségében ugyanis a tudományos gondolkodás és érvelés nem kap akkora hangsúlyt, hogy ez a címke az esetében maradéktalanul elfogadható legyen; az életműve korántsem homogén. Butler inkább – jó értelemben véve – deviáns, és ez okoz azért némi dilemmát a recepciójában. Felfigyelhetünk erre az Agave kiadónál – nemrég Kleinheincz Csilla fordításában – napvilágot látott Rokonság című regény kapcsán is....