film

Ennek nem lesz jó vége. A Földet elpusztító üstökös (vagy kisbolygó) képe régóta benne van a pakliban. Maradjunk széttartóak, a téma amúgy is konvergál (nélkülünk is). Vajda János Az üstökös című, 1882-ben írt verse a magányossággal társította ezt az alakzatot. (A 19. században még nem tudták a csillagászok, hogy honnan származnak az üstökösök; az Oort-felhőt és a Kuiper-övet csak a 20. században fedezték fel.) A magyar költő részéről az antropomorfizmus egyszerre ön- és areferenciális....

A Denis Villeneuve által rendezett Dűne ismét ráirányította a figyelmet a Dűne-univerzumra. Frank Herbert több mint félévszázados művét az egyik legjelentősebb sci-fi-ként tartja számon az emberi kultúra, mely tartós sikerhez nagyban hozzájárul a regényvilág egy különösen lényeges fókusza. Az első könyv 2019-es – igen tetszetős – magyar kiadásához a szerkesztő, Takács Gábor írt egy előszót, amelyben a következőképpen jelöli ki a mű helyét, miközben az említett perspektívát hangsúlyozza: „A Dűne volt az első olyan sci-fi-regény, amely a maga összetettségében igyekezett megmutatni egy bolygó ökológiáját: a világ egy hatalmas, bonyolult rendszer, amely alakítható, és bármilyen apró változás a rendszer egészére kihatással van....

A nézőket és a kritikusokat is megosztotta a Barátnőt felveszünk (No Hard Feelings, 2023). Az eredetinél könnyedebb magyar cím már hangulatában is a kétezres években népszerű, altesti ügyletekre fókuszáló, beavató jellegű tinivígjáték ígéretét hordozza. De legkésőbb a film felénél a leggyanútlanabb befogadó is ráeszmélhet: a narratíva meglehetős reflektáltsággal lépteti ki magát az *Amerikai pite-*paradigmából, s foglal teret saját korában. Ez a hivatalosan vígjátékként meghirdetett alkotás sokkal inkább a dramedy jellemzőit viseli magán....

Néhány évvel ezelőtt írtam egy laza esszét az Alienről, amely a xenomorphot és az idegen faj viselkedését párhuzamba állította a földi euszociális rovarok (és a vakondpatkányok) evolúciós fejleményeivel. Ez a gondolatmenet tehát – mielőtt elvérzett volna – előfeltevésként abból indult ki, hogy „Az idegenek a földi rovartársadalmakhoz hasonló rendszerben élnek, vagyis a hangyák, a méhek és a termeszek társadalma felől megközelíthető az idegenek szervezettsége is." (Alternatívák, 255. old.) Bár ezt az analógiát az esszé egy ponton túl már nem erőlteti, viszont a kezdőpontját érintetlenül hagyja, azaz nem képes módosítani saját előfeltevésein....

Nem dúskálunk kosztümös ifjúsági filmekben, az Enola Holmes (2020) már csak ezért is figyelemre méltó alkotás. Példaként arra, hogy vulgáris beszéd és súlyosabban korhatáros jelenetek nélkül is komponálható érvényes kalandmű.^*^ Mert bár a hivatalos besorolás angol–amerikai misztikus filmre, filmdrámára tesz ajánlatot, a Nancy Springer regénysorozatát (The Enola Holmes Mysteries) alapul vevő opusz, mely az ikonikus detektív húgát emeli főszerepbe, inkább szól a családi/ifjúsági filmek kedvelőinek, mint a skandináv krimik vagy a Tarantino-paradigma rajongóinak....

(Az írás enyhén spoileres.) Két idősíkon kibontakozó emancipációs dráma, romantikus vígjátéki derűvel: az amerikai kosztümös-családfilmes mozihagyomány finom ízléssel vászonra vitt darabja a Kisasszonyok (Little Women, 2019). Louisa May Alcott (1832–1888) önéletrajzi ihletettségű regényének nem ez az első mozgóképes feldolgozása, de alighanem az eddigi legsikerültebb adaptáció született meg – köszönhetően elsősorban a rendező, Greta Gerwig és a szereplőgárda (Meryl Streeptől Timothée Chalametig) tehetségének. Utóbbiak közül kiemelkedik, s nem pusztán Josephine March írói-elbeszélői státuszából következően, Saoirse Ronan, aki nemzedékének egyik legtehetségesebb, legsokoldalúbb színésze (olyan különböző zsánerű alkotásokkal, mint a Hanna – Gyilkos természet, A burok, A Grand Budapest Hotel, a Brooklyn vagy a Lady Bird)....